hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldi jogviszonyban Magyarországon: erre figyeljen, ha távmunkával külföldre dolgozik!

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Eddigi munkám során gyakran találkoztam olyan külföldi magánszemélyekkel, akik hosszabb-rövidebb távon Magyarországon dolgoztak kiküldetésben. 2020-ban azonban nemcsak az egészségügyi helyzet, hanem a távmunkában dolgozók munkavégzési helye is jelentősen megváltozott. Egyre többen dolgoznak távmunkában külföldön és Magyarországon egyaránt. Cikkünkben egy magyar állampolgár adókötelezettségét foglaljuk össze, aki távmunkában végzi tevékenységét Magyarországon digitális távközlési technológia segítségével, egy külföldi munkáltató javára. Feltételezzük, hogy, hogy a külföldi társaságnak a munkavállaló munkavégzésével összefüggésben nem keletkezik telephelye Magyarországon.

Szja-kötelezettség

Szja-kötelezettsége a magánszemélynek akkor keletkezik Magyarországon, amikor magyar illetőségűnek minősül, vagy abban az esetben is, ha ugyan külföldi illetőségű, de jövedelme belföldről származik.

Olvassa el az Adózóna „EGT-n és Svájcon belüli párhuzamos keresőtevékenység: társadalombiztosításnál ez az eljárás”, „Belföldi és külföldi napidíj adómentessége” és a „Német magánszemély vállalkozást indítana Magyarországon: tb- és szja-kötelezettség” című írását! „Az Adózóna válaszol: külföldön dolgozó magánszemély adózása – illetőség” című videóját itt nézheti meg.

Az szja-törvény értelmében a magyar állampolgár magyar illetőségű. Amennyiben a magánszemély egyidejűleg más államnak is állampolgára, akkor nem tekintendő belföldi illetőségűnek, ha Magyarországon nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

A hazaköltözés időpontjában előfordulhat, hogy a magánszemély még a munkavégzés korábbi helyén is illetőséggel rendelkezik. Ilyen esetben, ha a magánszemély rendelkezik a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással és olyan országból, mely országgal van Magyarországnak egyezménye, akkor az illetőséget az egyezmény szerint kell meghatározni, az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság mérlegelésével. Amennyiben a magánszemély mindkét szerződő állam állampolgára, vagy egyiké sem, a szerződő államok illetékes hatóságai kérelemre kölcsönös egyetértéssel rendezik az illetőség kérdését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, külföldi távmunka esetén magyar illetőségű magánszemélynél milyen kötelezettségekkel kell számolni, illetve ezeket ki, mikor és milyen módon kell rendezze!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 October
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink