adozona.hu
Adózási szempontból mi a különbség, ha a magánszemély Spanyolországban vagy az USA-ban dolgozik távmunkában?
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/tavmunka_szja_illetoseg_kettos_adoztatas_el_P5EY4D
Adózási szempontból mi a különbség, ha a magánszemély Spanyolországban vagy az USA-ban dolgozik távmunkában?
Tetszik
Külföldi távmunka esetében a munkaadó gyakran csak akkor szembesül a problémával, amikor a munkavállaló tájékoztatja, hogy neki nem Magyarországon, hanem a távmunkavégzés helyén, külföldön kell az adót megfizetnie. Vizsgáljuk meg az adókötelezettség alakulását, ha a magánszemély távmunkában egy évig Spanyolországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik!
Az adókötelezettséget a magyar szja-törvény előírásai és a Spanyolországgal megkötött kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény – 12/1988. MT rendelet – előírásai alapján kell eldönteni, ha a magánszemély Spanyolországban dolgozik, míg az Amerikai Egyesült Államok tekintetében nincs egyezmény, ezért ez utóbbi esetben csak az szja-törvény szabályait kell követni.
A magyar szja-törvény értelmében a magyar állampolgár belföldi illetőségűnek minősül kivéve, ha a magánszemély külföldön is adóilletőségűnek minősül és az egyezmény értelmében is külföldi illetőségű (szja-törvény 3. § 2. pont). Abban az esetben, ha a magánszemély egyidejűleg más államnak is állampolgára, a magyar állampolgár – az szja-törvény alapján – akkor sem tekintendő belföldi illetőségűnek, ha belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miért fontos az illetőség, miként kell ezt vizsgálni, illetve hogyan adózik a magánszemély távmunkából származó jövedelme, ha van kettős adóztatást elkerülő egyezmény az adott országgal, illetve ha ilyen nincs!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Ruszin Úr!
Köszönjük, hogy tapasztalatait megosztotta velünk!
Az Ön által jelzett probléma nem a magyar munkavállalók külföldön végzett munkájához kapcsolódik – amiről a cikk szólt- hanem pont az ellenkezője, amikor egy magyar magánszemély Magyarországon végzi a munkát a külföldi cég javára.
Ezzel kapcsolatban korábban megjelent írásunk itt olvasható https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/digitalis_nomad_utazas_freelancer_harmadik_0PXJIX
A téma felvetést köszönjük! Üdvözlettel:
Az USA esetén elég kevés a válaszból kapható információ, ezért utánamentem egy kicsikét a témának.
Vegyünk egy harmadik országbeli vállalatot (jelen esetben egy USA-belit), ami mesterséges intelligenciával foglalkozik. A programozó nem mozdul el közben a magyar lakóhelyéről. A Magyarországon való foglalkoztatás gazdasági tevékenység, ami adószámra köteles.
Namármost.
A kifizető Art-beli fogalma bántóan zavaros a külföldi vállalkozások esetén, amelyet ráadásul a Tbj. is még zavarosabbá tesz. Van a kifizető fogalmi felsorolásában egy ködös mondat, aminél nehéz rájönni, hogy mi a francra gondolt a költő, mert nyilván az adócsaló, amelyik nem is alapít vállalkozást azt is kifizetőnek kellene tekinteni, de a külföldi esetén is el kellene dönteni, hogy kifizető-e, ha már van magyar adószáma és meddig az (pl. a múltra nézve, vagy a jövőre nézve az-e).
Art. 7.§ 31. f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,
Erre a sorra a TCC azt mondta, hogy minden eset más. Hát a túrót más. Ezért is közöltem fennt a példa részleteit, hogy ne legyen az értelmezés túlságosan elméleti.
A Dél-Budapesti NAV-val közösen kiderítettem, hogy a KAVIG úgy oszt adószámokat, hogy vagy kéri az iratokat, vagy nem kéri, de az biztos, hogy a munkáltatói szerepkör tekintetében teljesen zavaros a helyzet, de ha egy nem EGT ország cége a magyar adószám alapján akar adót és járulékot fizetni, akkor a KAVIG ezt simán megengedi neki. (A meghatalmazás terén még botrányosabb a helyzet, de most nem ez a téma).
Van egy másik jogszabály, amely szerint ezt a NAV nem tehetné meg, de persze ez a jogszabály is zavaros, de annyi látszik, hogy ne lehessen egy adószám által egy EU jogrenden kívüli országot beengedni pl. foglalkoztatni, hogy aztán, ha gond van, akkor ez a cég simán leléphessen, akár csilliárdos (akár be se vallott) adótartozást maga mögött hagyva.
A külföldiek magyarországi befektetéseiről 1988. évi XXIV. törvény szerint a külföldi – az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével – határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat Magyarország területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi. Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja (3/A. § (1)).
Mielőtt még elindulna a hivatali okoskodás, jelzem, hogy ez a jogszabály tartalmazza a fogalmat is:
2.§ e) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység folytatása gazdasági célú letelepedés nélkül;
A törvények - tudomásom szerint - nem engedik meg, hogy "pusztán adószámmal" lehessen nyomulni, hanem a Ptk. és a Ctv. szerint az ilyen külföldi szervezetnek gazdasági társaságot kell alapítania, vagy fióktelepet és/vagy kereskedelmi képviseletet kell bejegyeztetnie, hogy munkáltathasson.
Persze lehet, hogy rosszul tudom és milyen klassz, hogy a harmadik országbeli cégek keresztül-kasul foglalkoztathatnak belföldön, pusztán egy adószámmal, vagy pláne adószám nélkül, amelynek még az adóregisztrációs eljárás és a cégbírósági eltiltás se akadálya (bizony).
Ez mégiscsak Magyarország, ugyi?