adozona.hu
Tartós befektetésből származó jövedelem származtatott termékekhez kapcsolódó óvadék esetében
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/tartos_befektetes_szarmaztatott_termek_TBSZ_K9VTJ4
Tartós befektetésből származó jövedelem származtatott termékekhez kapcsolódó óvadék esetében
2023/9. Adózási kérdés – Tartós befektetésből származó jövedelem származtatott termékekhez kapcsolódó óvadék esetében [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/B. §] címmel tette közzé honlapján tájékoztatóját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül az Szja tv. 67/B. § (2)-(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve különösen a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is - az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része [az Szja tv. 67/B. § (4)-(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam].
Az Szja tv. 67/B. § (2) bekezdése alapján lekötött pénzösszegnek minősül az Szja tv. 67/B. § (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerződés (a továbbiakban: TBSZ) alapján az adóévben egyösszegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetés, amelyre vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy az Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart.
A befektetési szolgáltató a származtatott termékek adásvételéhez, származtatott terméken alapuló pozíció nyitásához és fenntartásához alapletét és változó letét biztosítását követeli meg, amelyek a vonatkozó üzletszabályzat értelmében óvadéknak minősülnek.
Az alapletét és a változó letét az ügyfél adott egyedi ügyletből elvileg (különösen az esetleges lezárás esetén) keletkezhető fizetési kötelezettségeinek (nyitott pozíciójának) a fedezete. Az alapletét a megkötött ügylet rövid távú piaci kockázatait fedező óvadék, amelyet az üzletfél az ügyletkötés időpontjában köteles rendelkezésre bocsátani a vonatkozó hirdetmény szerinti mértékben és módon, melynek nyújtása (fedezetbe foglalása) az egyedi üzleti megbízás végrehajtásának a feltétele. A változó letét az egyedi ügyletből eredő nyitott pozíció, annak piaci értéke változásának a következménye, eredménye, amelynek összegét a szolgáltató által a futamidő során történő rendszeres, akár naponta többször történő értékelés határoz meg. Ez utóbbi összegét a megbízás megadásakor nem lehet kalkulálni, az szélsőséges esetben bármekkora nagy összeg is lehet, de az is lehetséges, hogy egyáltalán nem szükséges a változó letét az egyedi ügylet során.
Az alapletét és a változó letét tehát biztosítéki óvadékok, amelyek csak akkor kerülnek felhasználásra, ha a szolgáltatónak az elszámolást követően követelése marad fent.
Kérdésként merült fel, hogy a TBSZ nyilvántartásba helyezhető-e olyan származtatott terméken alapuló nyitott pozíció, amelynek a biztosítéka nem szerepel a TBSZ nyilvántartásában.
Az alapletét és a változó letét (óvadék) nyújtása elemi része az adott származtatott termékhez kapcsolódó ügyleti megbízásnak, azok szerződést biztosító mellékkötelezettségként az adott ügylettől nem különíthetőek el, anélkül önállóan nem is létezhetnek.
Tartós befektetésből származó jövedelem a fent idézett jogszabályhelyek alapján csak abban az esetben értelmezhető, amennyiben az kizárólag a TBSZ-en lekötött pénzösszeg felhasználásával történik. Nem értelmezhető TBSZ keretében az az eset, amikor a származtatott termék biztosítéka nem a TBSZ nyilvántartásban szerepel, azaz az ügylet egésze (így annak óvadéka is) nem a lekötött pénzösszeg felhasználásával valósul meg.
A fentiek alapján nem helyezhető a TBSZ-re olyan származtatott terméken alapuló nyitott pozíció, amelynek a biztosítéka nem szerepel a TBSZ nyilvántartásában, hiszen ez esetben csak az ügylet egy része szerepel a lekötési nyilvántartásban, az óvadékok (az alapletét, illetve a változó letét) nem, emiatt tartós befektetésből származó jövedelem a törvényi definíció értelmében nem keletkezhet.
[Pénzügyminisztérium PM/2209/1/2023 – NAV KI Adójogi és Tájékoztatási Főosztály 1601328203.]
Hozzászólások (0)