Adhat-e kamatmentes kölcsönt a munkáltató dolgozójának adófizetési kötelezettség nélkül?

Megosztás Tetszik

Lehet-e adó- és kamatmentes munkáltatói kölcsönt adni a dolgozónak? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Korábbi években lakáscélú munkáltatói kölcsönt nyújtottunk dolgozóinknak az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. NGM rendelet alapján ingatlan tulajdonjogának és az ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jogok adásvétele esetén. A dolgozók a kölcsönt hitelintézeten keresztül kapták meg adó- és kamatmentesen. Az NGM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja a munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét határozza meg, a 9.3. pont pedig a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályokat. 2019. január 1-jével viszont megszűnt a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége. Jelenleg lehet-e adó- és kamatmentesen adni munkáltatói kölcsönt lakásvásárlásra hitelintézet útján? Milyen jogszabályra kell hivatkozni a szabályzatunkban, amely alapján adhatjuk a munkáltatói kölcsönt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kölcsönt (hitelt) vissza kell fizetni, ezért a magánszemélynek a kölcsönként kapott összeget (bevételt) önmagában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7. § (10) bekezdés c) pont].

Üzletszerű hitelezést szigorúan szabályozott feltételekkel csak hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások folytathatnak, de a magánszemélyeknek lehetnek más személyekkel szemben is tartozásai. Többek között cégek, szervezetek, önkormányzatok is adhatnak munkavállalóknak vagy más magánszemélyeknek kölcsönt, elismerhetnek adósságot, amelynek feltételeit (lejárat, kamat, biztosíték stb.) a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek figyelembe véve a felek között megkötött szerződésben kell meghatározni.

A Ptk. szerint kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles (Ptk. 6:383. §).

Mivel a Ptk. nem tiltja, a felek a szerződésben megállapodhatnak a kölcsön kamatmentességéről is. A szja tv. ezzel összefüggésben írja elő, hogy ha a kifizető (például a munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik (Szja tv. 72. §).

A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kifizetőt ténylegesen megillető kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 13 százalék szocho-t kell fizetnie. Az adót és a szocho-t adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani.

Fontos kivétel azonban, hogy nem kell kamatkedvezmény miatt adókötelezettséget megállapítani a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel esetében, akkor, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta [Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pont].

Mindez azt jelenti, hogy a munkáltató a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamattal bármilyen összegben bármire adhat kölcsönt a munkavállalónak adófizetési kötelezettség nélkül. Ha pedig hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez a Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pont szerinti lakáscélú hitelt nyújt, akkor sem keletkezik adókötelezettég, ha a hitel kamatmentes.

E rendelkezés alkalmazásában az egyes fogalmak értelmezése a következő [Szja tv.72. § (5) bekezdés]:

• lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);
• lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;
• korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;
• akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;
• lakószoba: legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség (e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe).

A belső szabályzathoz szükséges további részletes tudnivalókról a bankok vagy a kincstér ügyfélszolgálatánál célszerű tájékozódni.