Visszajáró különadó: itt van a NAV tájékoztatója

Megosztás Tetszik

Mit kell tenniük azoknak, akiknek a legújabb jogszabályok értelmében visszajár a 98 százalékos adó egy része? Mit tehetnek azok, akik már bevallásukban visszaigényelték a sarcot, vagy az adó mértéke miatt pereskednek. Itt van a NAV tájékoztatója.

Az Alkotmánybíróság 6/2014. (II. 26.) számú határozatát követően az Országgyűlés megalkotta az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény 37. §-ával a magánszemélyek 98 százalékos mértékű különadóját érintő új rendelkezéseket. Ezek a szabályok 2014. szeptember 30-án léptek hatályba és csak a magánszemélyek 2013. december 31-ét megelőzően megszerzett, különadó-alapot képező jövedelmei tekintetében alkalmazhatók – írja a NAV közleménye.

Az új rendelkezések alapján az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján törli a 98 százalékos mértékű kötelezettséget és egyidejűleg úgynevezett átalányközteher-kötelezettséget ír elő. Az új kötelezettség mértéke egyrészt igazodik a különadóval terhelt kifizetés időpontjában hatályos szabályoknak megfelelő közteher–mértékekhez (személyi jövedelemadó, egyéni járulékok), másrészt figyelembe veszi a visszatérítés időpontja és a különadó megfizetésének időpontja közötti időtartamot, ezért a magánszemély nem lesz külön jogosult késedelmi kamatra.

Fontos tudni, hogy a magánszemély nyugdíjjal kapcsolatos jogosultságait (nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem, szolgálati idő), illetve a kifizető adókötelezettségét az átalányközteherrel megállapított kötelezettség nem érinti.

Az átalánykötelezettség mértéke a

‒ 2010-ben megszerzett különadó alap esetében 40 százalék,
‒ 2011-ben megszerzett különadó alap esetében 15 százalék,
‒ 2012-ben megszerzett különadó alap esetében 20 százalék,
‒ 2013-ban megszerzett különadó alap esetében 25 százalék.

Ezeket a mértékeket akkor kell alkalmazni, ha a magánszemély kizárólag olyan bevételt szerzett, amely nem haladja meg a jogállását meghatározó törvény (közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, munka törvénykönyve) szerint a jogviszonya megszűnésekor őt megillető bevétel legkisebb mértékét (jogszabály alapján megszerzett bevétel).

Amennyiben a magánszemély a jogviszonya megszűnésére tekintettel csak olyan bevételt szerzett, amely nem az említett jogszabályok valamelyike alapján illette meg (nem jogszabály alapján megszerzett bevétel), akkor az ilyen bevétel után az átalányközteher mértéke 75 százalék. Abban az esetben, ha a bevételnek van olyan része, amely jogszabály alapján megszerzettnek minősül és olyan is, amely nem jogszabály alapján illette meg a magánszemélyt, az átalányközterhet arányosítva kell megállapítani. A 75 százalékos mértékű átalányközteher a különadó alapjának arra a hányadára alkalmazandó, amilyen arányt a nem jogszabály alapján megszerzettnek minősülő rész a teljes bevételben képviselt.

A különadó törlésére vonatkozó eljárás a magánszemély kérelmére indul az elévülési időn belül. Az eljárás megindítása akkor is lehetséges, ha a kérelem ellenőrzéssel már lezárt időszakot érint. Amennyiben a 98 százalékos különadó fizetésére kötelezett magánszemély időközben elhunyt, örököse(i) jogosultak a kötelezettség törlését kérni.

A kérelemben a következőkről kell nyilatkozatot tenni:

‒ a különadó-alapot képező bevételt juttató kifizető elnevezéséről, székhelyéről, adószámáról;
‒ a kifizetést megalapozó jogviszonyról;
‒ az esetlegesen folyamatban lévő vagy lezárult hazai vagy nemzetközi jogorvoslati eljárásról és arról, hogy ennek eredményeként kártérítés kifizetésére jogosulttá vált-e;
‒ a különadó-alapba tartozó bevételének azon összegéről, amely nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek.

Az új rendelkezéseket nem lehet arra a magánszemélyre alkalmazni, aki bármely hazai vagy külföldi bíróság, jogorvoslati szerv döntése alapján (akár részben is) kártérítésre vált jogosulttá. Ha ilyen eljárás már folyamatban van, a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy jogorvoslati kezdeményezését visszavonva kérje az új szabályok szerinti eljárás lefolytatását. A kérelemhez ilyen esetben csatolni kell a visszavonást igazoló iratokat is – írja a közlemény.

A 98 százalékos kötelezettség törléséről és az átalányközteher-kötelezettség előírásáról az adóhatóság határozattal dönt a kérelem kézhezvételét követően, de legkorábban az új rendelkezés hatálybalépését követő 120 napon belül. A kétféle kötelezettség közötti különbözet kiutalását vagy más fennálló adókötelezettség csökkentésére történő átvezetését a magánszemély a 17-es számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez c. nyomtatvány benyújtásával kérheti a határozat kézhezvételét követően.

Az új rendelkezéseket a hatálybalépésükkor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Amennyiben az adóhatóság az Alkotmánybíróság 2014. február 26-ai döntését követően, de még az új rendelkezések hatálybalépését megelőzően elutasító határozatot hozott, a határozatot a módosító törvény hatálybalépésének napjával (2014. szeptember 30.) visszavontnak kell tekinteni és az eljárást az új rendelkezések alapján kell lefolytatni.

Ha a magánszemély a 98 százalékos kötelezettségét az új szabályok hatálybalépését megelőzően már csökkentette és a különbözetet visszaigényelte (például bevallásában, önellenőrzésében), az átalányközteher-kötelezettséget az adóhatóság ellenőrzés keretében hivatalból állapítja meg akkor is, ha az érintett időszakot korábban már vizsgálta és az ellenőrzést lezárta.