Büntetés jár, ha egyetemista után érvényesít családi kedvezményt!

Megosztás Tetszik

A tanév végét követően számos diák fejezte be úgy a tanulmányait, hogy munkába állt, vagy a sikeres felvételi eredményeképpen felsőoktatási intézményben tanul tovább. Ez esetben ugyanis változik az érvényesíthető családi kedvezmény összege, amiről a jogosultnak értesítenie kell a munkáltatóját/kifizetőt, amennyiben korábban nyilatkozott a családi kedvezmény érvényesítéséről év közbeni igénybe vételéről.

A korábban tett nyilatkozat módosítására ilyen esetben azért van szükség, mivel a kedvezményezett eltartottak száma változik.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 29/A paragrafusa szerint a családi kedvezmény összegével az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti. Jogosultsági hónapnak minősül az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Csjt.) 6. paragrafusának (1) bekezdése szerint a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt.

A nevelési ellátásra jogosult a nevelési ellátást a még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig kapja. Iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint akkor is, ha a gyermek a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytat.

Ebben az esetben az ellátás a gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.

A családi kedvezmény összegének megállapításánál meg kell különböztetni a kedvezményezett eltartottakat és az eltartottakat.

Kedvezményezett eltartottnak minősül többek között az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult. Eltartott a kedvezményezett eltartott, valamint az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

A Csjt. 12. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltak szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és

– akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,

– aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú

szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Fontos tudni, hogy abban az esetben, ha a volt diák munkába áll a tanulmányai befejezését követően, akkor a szülő e gyermeke után a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult, és a családi pótlék összegének megállapításánál sem veszik figyelembe e gyermekét.

Amennyiben e gyermek felsőoktatási intézményben tovább tanul, akkor a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veszik, de már nem tekinthető kedvezményezett eltartottnak.

A családi kedvezmény összege – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Abban az esetben például, ha a három gyermek közül a legidősebb befejezi a középiskolát júniusban, de továbbtanul (tehát a családi pótlék számításánál figyelembe vehető), akkor a kedvezmény összege az alábbiak szerint módosul:

Ekkor a szülők adóévi kedvezménykerete (3 712 500+2 475 000=) 6 187 500 forint.

Amennyiben nem módosítja a magánszemély a változás miatt a nyilatkozatát, akkor az éves bevallása kitöltésekor szankciókkal kell számolnia.