Veszélyben a szabálytalanul működő vaterázók és airbnb-zők

Megosztás Tetszik

Hátrányosan érinti a bejelentés nélkül gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyeket (vaterázókat, airbnb-zőket és online kereskedőket) az Európai Bíróság friss ítélete, amely az uniós szabályozással összhangban lévőnek minősítette az alanyi mentesség választására vonatkozó magyar szabályozást, azaz értékhatárra tekintet nélkül állapíthatja meg a NAV az áfakötelezettséget az üzletszerű tevékenységet folytató magánszemélyeknél – adta hírül az RSM.

A hivatkozott sajátos áfapozícióból – alanyi mentesség – fakadó előnyökhöz való hozzáféréshez önmagában nem elegendő az anyagi jogi feltételek teljesülése, ahhoz előzetesen teljesíteni kell a magyar jogrend által megkövetelt bejelentési kötelezettséget is!

Adózási jogviszonyokban nem érvényesül tehát a „sas nem vadászik legyekre” elve, a csekély bevételt elérőknek is maradéktalanul teljesíteniük kell adminisztratív kötelezettségeiket, amennyiben hozzá akarnak férni a törvény által biztosított kedvezményekhez – hangsúlyozza Hegedüs Sándor, az RSM adóüzletág-vezetője.

Az EUB döntése (C-566/16, Vámos-ügy kapcsán) szentesíti a NAV évekre visszamenő gyakorlatát, amely a bejelentés hiányában adóköteles tevékenységet folytató – és ezen tevékenységeikből származó bevételeiket eltitkoló – magánszemélyek esetében az szja-n, és ehón túlmenően a legnagyobb terhet jelentő áfakötelezettséget is megállapította. Tette mindezt annak ellenére is, hogy a magánszemély által megszerzett bevétel alatta maradt az alanyi mentesség – az ítélettel érintett időszakban még 5, illetve 6 millió forint összegű – értékhatárának.

Az alanyi áfamentesség csak NAV-bejelentéssel érvényesíthető

Az Európai Bíróság Vámos-ügyben hozott ítélete tehát elismerte a nemzeti jogalkotó mozgásterét a tekintetben, hogy az alanyi mentesség bevezetése terén az anyagi jogi feltételeken túlmenően adminisztratív kötelezettséget is megszabhat a mentesség alkalmazhatóságának feltételeként. Ez azt jelenti, hogy az alanyi mentesség adta előnyök igénybevételének továbbra is előfeltétele az adóalanyként történő bejelentkezés, és az alanyi mentesség előzetes választása.

Az ilyen jellegű választás elmulasztása főszabály szerint utólag már nem pótolható, nem változtatható meg. A törvény szigora alól mindössze azok az esetek jelentenek kivételt, amikor a választás utólagos módosítása az adó, adóalap összegét nem érinti, és a korrekció még az adóellenőrzés megkezdése előtt megtörtént.

A jövőben is töretlenül érvényesülni fog tehát az adóhatóság gyakorlatában a régi-új Art.-ban alapelvi szinten is megjelenő rendelkezés, amely szerint az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy egy adott cselekmény vagy mulasztás törvényi rendelkezésbe ütközik. Az előbbi – első ránézésre talán banálisnak tűnő szabály – értelmében a feketegazdaságban tevékenykedőknek is ugyanazzal vagy hasonló adóteherrel kell számolniuk, mint a „rendes” önadózóknak – húzza alá Hegedüs Sándor.

A különbség „mindössze” annyi, hogy az adókötelezettséget maga az adóhatóság fogja megállapítani, vagy – amennyiben a becslés, mint bizonyítási módszer alkalmazásának feltételei fennállnak – megbecsülni. Utóbbi esetben a szabálytalanul működő adózóknak azzal is számolniuk kell, hogy az adóigazgatási eljárásban a főszabály szerint az adóhatóságot terhelő bizonyítási teher megfordul, vagyis az adózóra hárul az emelt szintű ellenbizonyítás terhe. Az adózónak kell alátámasztania, hogy a valódi adóalap kisebb, mint a NAV által valószínűsített.

Vigyázat, halmozott adóbírságra számíthatnak a bejelentést elmulasztó magánszemélyek!

A nehezített eljárásjogi pozíción túlmenően sokkal érzékenyebben érintheti az adózókat, hogy a NAV felé a megállapított adókülönbözeten felül emelt összegű (200 százalékos) adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot is meg kell fizetni. Továbbá a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt (2018. január 1-jétől már emelt összegű, maximum egymillió forintos) mulasztási bírsággal is számolniuk kell.

Mindez azt jelenti, hogy a jogszerűtlen keretek között gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyek a NAV-ellenőrzés során minimum háromszor olyan rosszul járhatnak, mintha eleve jogszerű keretek között folytatták volna gazdasági tevékenységüket, vagy ha a NAV-ellenőrzés megkezdése előtt saját belátásuk szerint rendezték volna a státuszukat.

A friss EUB-ítélet fényében érdemes átgondolni az adószám nélkül az online piactereken ingóságokat értékesítőknek, az airbnb-zőknek, és további, nem a törvényi előírásoknak megfelelően gazdasági tevékenységet folytató személyeknek, hogy tevékenységüket még a NAV-ellenőrzések megkezdése előtt jogszerű keretek közé tereljék.

OLVASSSA EL nemrégiben megjelent cikkeinket útmutatóul!

Ingóértékesítésből származó jövedelem: így kell megállapítani

Ingóértékesítés gazdasági tevékenységgel – szja-szabályok

Útmutató jelent meg a NAV bírságolási gyakorlatáról