Alternatív juttatások bevezetésével növelhető a munkavállalók elégedettsége

Megosztás Tetszik

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége, hangzott el az EY adózási rendezvényén – írja sajtóközleményében az Ernst & Young.

A munkavállalók negyede elégedetlen a juttatási csomagjával, a cégek kínálata ráadásul nem áll összhangban azzal, amit dolgozóik igazán értékelnének – derül ki EY nemzetközi felméréséből. Javasolt tehát áttekinteni – és akár a kollégák megkérdezésével kialakítani – a lehetséges cafeteria csomagokat, mert a megfelelő ösztönzőrendszer egyszerre jelenthet motivációt a munkavállalónak és költségmegtakarítást a vállalatoknak – emelték ki a tanácsadócég szakemberei a vállalat konferenciáján.

„A bérek átlagos munkáltatói terhe több mint 76 százalék, szemben a béren kívüli juttatások 32,5 százalékával, így érdemes átgondolni, hogy az alapfizetésen kívül milyen ösztönző lehetőségeket tud a cég bevezetni” – hívta fel rá a figyelmet Oláh Veronika, az EY adótanácsadó szakértője. A fentieken kívül vannak adómentesen adható juttatások is – mint például a 2019-től új lehetőséget kínáló munkásszállás vagy a munkavégzéshez szükséges technikai eszközök, illetve a tréningek, amelyek körét szintén ki lehet használni – tette hozzá.

A különböző kedvezmények igénybevételével – bizonyos feltételek teljesülése mellett – a munkáltatói közteher akár a felére is mérsékelhető. A júliustól 17,5 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adóból például a dolgozók egyre szélesebb körénél vehető igénybe engedmény, ami munkavállalóként elérheti a havi mintegy 13-26 ezer forintot.

Ugyancsak érdemes – akár egy egészségnap keretében – felmérni és beazonosítani a megváltozott munkaképességű kollégák helyzetét a vállalatnál. A huszonötnél több embert alkalmazó cégeknek ugyanis rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni az elmaradt foglalkoztatotti létszám után, ez a kötelezettség egy ezer fős vállalat esetében évi 67 millió forint.

„Az egészség kiemelten érzékeny személyes körülmény, ugyanakkor a dolgozónak is érdeke, hogy nyilatkozzon, ha megváltozott munkaképességű. Nettó bérének emelkedése mellett pénzbeli rehabilitációs ellátást és évente öt plusz szabadnapot is kaphat. Lényeges ezért időt szánni annak feltérképezésére, hány főt érint a szociális hozzájárulási adóból vagy a rehabilitációs hozzájárulásból érvényesíthető kedvezmény. A bérszámfejtés módosításával és önellenőrzéssel – amennyiben a körülmények nem változtak – ezek a kedvezmények öt évre visszamenőleg érvényesíthetők” – mondta el Oláh Veronika.

A szakember hozzátette, hogy a HR, a pénzügyi osztály és a bérszámfejtéssel foglalkozó kollégák együttműködése sok cégnél okoz nehézséget:

„A bérszámfejtés átvilágítása során az esetek 95 százalékában megállapítást teszünk – adóhiányt találunk vagy azt tapasztaljuk, hogy nem minden igénybe vehető kedvezményt használt ki a vállalat” – emelte ki Oláh Veronika. A jelenlegi folyamatok átvilágításával és ellenőrzésével, valamint az érintett osztályok megfelelő együttműködésének a kialakításával ugyanakkor biztosítható, hogy minden jogszabályban foglalt munkavállalókhoz kötődő kedvezményt ki tudjon használni a vállalat – írja a sajtóközlemény.

A témában bővebben tájékozódhat az Adózóna kiadványából is.