Aktualizáltuk a Vagyonosodási kalkulátort - használati útmutató

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság kockázatelemző programok alapján választja ki azokat az adózókat, akiknél a felmerült gyanús körülmények miatt sor kerülhet a személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzésére. Ilyen körülmény lehet például nagy értékű ingó-, vagy ingatlan vásárlása olyan adózónál, aki minimálbéren van bejelentve. A vizsgálatok az eltitkolt jövedelmek felderítésére koncentrálnak, a személyi jövedelemadózás alól kivont jövedelmek feltárását célozzák. Aktualizáltuk az idei évre a kalkulátorunkat, hogy kiszámolja, mennyire büntetné az adóhatóság, ha vizsgálatot indítana Ön ellen.

A vagyonosodási vizsgálatok során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adózó pénzforgalmát ellenőrzi, mennyi bevétele és kiadása volt adott időszakban. A vizsgálati módszer lényege, hogy egy  - időrendi sorrenden alapuló - pénzforgalmi kimutatást készítenek, melyből ellenőrizhető, hogy a legálisan megszerzett jövedelem lehetővé tette-e a kiadásokat.

Ha a legálisan megszerzett bevételeket meghaladják a felmerült kiadások, akkor forráshiányt állapítanak meg. Ez a forráshiány keletkezése pillanatában adóköteles jövedelemnek minősül, és a későbbiekben már nem módosítható. Ezt követően a számítás újra indul a következő forráshiány megállapításáig. Egy év forráshiányait összegzik, majd meghatározzák az azt terhelő személyi jövedelemadót. A pénzforgalom számítása során a legfontosabb az adatok időrendje. Hiába rendelkezik valaki elég jövedelemmel illetve más pénzügyi bevétellel (például kapott kölcsön, tartásdíj, kapott kártérítés, stb.), ha a bevétel időpontja későbbi, mint a kiadás.

Például: ha valaki 2 millió forintért gépkocsit vásárol május 28-án készpénzért, de a 2 millió forint csak június 1-én jelenik meg bevételként (készpénzben vagy bakszámlán), akkor magyarázatot kell adni az eltérésre. Ha ez az átmeneti pénzhiány családi kölcsönből lett fedezve, nem lesz forráshiány megállapítva.
Forráshiány állapíthatnak meg akkor is, ha valakinek a teljesített kiadásához van megfelelő bevétele, de nem azt használta fel a kiadás teljesítésére. Például: van pénz a bankszámlán, de a kifizetés nem arról a bankszámláról történt. A dokumentumokkal nem alátámasztható banki jóváírásokat (pl.: valaki pénzt utalt a számlánkra igazolatlanul) forráshiányként kell figyelembe venni, mert azzal az összeggel nem tudunk elszámolni.

Kiadásként kell figyelembe venni készpénzben történő ingó-, ingatlan vásárlásainkat, adott kölcsöneinket, tagi kölcsöneinket, bankszámlára való befizetéseinket illetve az egyéb készpénzes kiadásainkat, a pénzmozgás időpontjában. A forrás- és adóhiányt modellező kalkulátor is ilyen módon működik. Input adatok:

1. Vizsgált év
2. A pénzforgalom jogcímei
3. A pénzforgalom összegei
4. Már bevallott jövedelem

A számítás eredményeként az adóhiány, a várható adóbírság (az adóhiány 50 %-át feltételezve) és a késedelmi pótlék (maximum 3 éves időtartamra) összegeit kapjuk. Hangsúlyozni kell, hogy a vagyonosodási vizsgálat nagyon bonyolult, mert évekre visszamenőlegesen, sokszor bizonylatok nélkül kell olyan tényekről számot adni, melyek a napi életben természetesek, de korábban a megfelelő bizonylatolásra nem gondoltak.

A kalkulátor egy nagyon leegyszerűsített, tájékoztató jellegű számítás, de alkalmas arra, hogy a felhasználók egy időszak (hónap, negyedév, félév) meghatározó bevételeit és kiadásait leellenőrizhessék, illetve egy esetleges forráshiány esetében a várható adóterheket meghatározzák. A kalkulátorba pozitív számokat kell beírni. A késedelmi kamatszámítás 2012. február 1-i záró időpontra vonatkozik, ez egy közelítő adat.  A vizsgált időszak 2006. évtől kezdődik, mert a korábbi időszakra már nem lehet adóhiányt megállapítani, annak ellenére, hogy azt is vizsgálhatja az adóhatóság. Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke alapesetben továbbra is az adóhiány 50 százaléka, de ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ a bírság mértéke 200 százalék.