adozona.hu
Üzletrész átruházása az szja-törvény alapján
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Uzletresz_atruhazasa_az_szjatorveny_alapjan_RK3T1M
Üzletrész átruházása az szja-törvény alapján
Tetszik
Számos olvasói kérdésből kitűnik, hogy a magánszemély kft.-tagok az üzletrészük átruházásakor bizonytalanok az ügylet adózási következményeire vonatkozó rendelkezések helyes értelmezésében. Cikkünk segít az eligazodásban.
A polgári törvénykönyv [Ptk.] szerint az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet [Ptk. 6:565. § (1) bekezdés].
Ezzel szemben az üzletrész a Ptk. szerint a korlátolt felelősségű társaság (kft.) törzsbetétjéhez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. A kft.-üzletrész a kft. tagjai között szabadon átruházható, míg kívülálló személyre akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta, kivéve, ha az átruházásra azért kerül sor, mert a vagyoni hozzájárulás, illetve a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása vagy kizárás miatt a tag tagsági viszonya megszűnt [Ptk. XXIV. Fejezet].
| Az szja-ról szóló további cikkeinket itt olvashatja el! |
Az üzletrész tehát valójában nem értékpapír, de mivel az szja-törvény mégis az értékpapírra vonatkozó előírásokat rendeli alkalmazni, gondot okoz, hogy az üzletrésznek nincs névértéke. Az értékpapír névértéke ugyanis az a pénzösszeg, amelyet az adott papíron feltüntetnek, ami az üzletrész esetében nem értelmezhető. Erre tekintettel az üzletrész-ügyletek esetében mindig figyelembe kell venni azokat a külön meghatározásokat, amelyeket az egyes rendelkezések a névérték hiányára hivatkozva tartalmaznak.
Az üzletrész átruházásából származó jövedelem megállapítása
Az szja-törvény szerint az üzletrész átruházása ellenében kapott bevételt az általános szabályok szerint kell figyelembe venni, azaz a kapott (elszámolt) pénzösszeget vagy más vagyoni értéket kell bevételnek tekinteni.
A kft.-üzletrész átruházásakor fő szabályként a bevételből árfolyamnyereség/veszteség keletkezhet. Árfolyamnyereségnek minősül és adóköteles az üzletrész átruházásakor megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az üzletrész megszerzésére fordított érték és a kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Azonban nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet a szja-törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni [szja-törvény 67. § (1) bekezdés].
Mikor kell más jövedelmet megállapítani?
Az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az átruházási szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket egyéb jövedelem, kivéve, ha adókötelezettségének a törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható [szja-törvény28. § (14) bekezdés]. Az adókötelezettség jogcímének meghatározásánál figyelembe kell venni a magánszemély és a bevételt juttató személy (a vevő), valamint az említett személyek és a kft. között egyébként fennálló jogviszonyt, valamint a szerzés körülményeit [szja-törvény 2. § (6) bekezdés]. E rendelkezés szempontjából lényeges, hogy a vevő magánszemély-e vagy egy másik társaság, és hogy független félnek tekinthetők-e? Továbbá vizsgálni kell a felek közötti jogviszonyokat (munkaviszony, megbízás, személyes közreműködés stb.), azaz, hogy az adókötelezettség jogcímének megállapításánál e rendelkezést alkalmazni kell-e. Ettől függően lehet a fizetendő közterheket (szja, szocho, járulék) meghatározni.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben az üzletrész szerzési és piaci értékét, a keletkezett jövedelmet, valamint az adókötelezettséget részlezezzük!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)