adozona.hu
Külföldi üzleti esemény szórakoztató programjának adóvonzata
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Uzleti_partner_szorakoztatasi_koltsegei_ECNDI3
Külföldi üzleti esemény szórakoztató programjának adóvonzata
Egy kft. külföldön megvendégelte üzleti partnereit, szórakoztató programokat is szervezett erre az alkalomra (például helikopteres kirándulást). Az olvasóban felmerült a kérdés, hogy ezen programokat adózás szempontjából hogyan kell kezelni. Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Egy konferenciaszervező kft. megvendégelte a meglévő és potenciális üzleti partnereit. A rendezvényre Amerikában került sor. A kft. szórakoztató programokat is szervezett erre az alkalomra (helikopteres kirándulás stb.). Kérdésem, hogy a felmerülő vendéglátási célú ellátás (étel-ital) reprezentációs adózásával egy tekintet alá esik-e a szórakoztató program költsége? Illetve ezeket milyen módon kell adózásilag kezelni? A partnerek képviselői külföldi állampolgárok, külföldi cégeket képviseltek. Itt ugyanúgy megfizetendő a reprezentációra vonatkozó adó?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Az adókötelezettséget a teljes dokumentáció (kik vettek részt, mi volt az esemény teljes programleírása, milyen kiadásokat viselt a társaság stb.) ismeretében lehetne pontosan megállapítani.
Az üzleti eseményen felmerült kiadások megítélése attól is függ, hogy az eseményen belül milyen arányt képvisel a szórakoztató program aránya. Amennyiben a program döntő részben vendéglátásra épül, és szórakoztató eseményekből áll, akkor a juttatás nem reprezentációnak, hanem egyes meghatározott juttatásnak minősül [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 70. § (6) bekezdés b) pontja]. Az adó mindkét esetben azonos: 1,18-as adóalapra számítva 15 százalék szja és 13 százalék szocho.
Az szja-törvény értelmében az egyes meghatározott juttatások után a kifizetőnek Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ez alól kivételt jelent, ha a magánszemély ezen jövedelme kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény értelmében csak a magánszemély illetősége országában adóztatható. Az egyezmény akkor alkalmazható, ha a magánszemély illetőségét a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással igazolja.
Szocho-kötelezettség abban az esetben nem merül fel, ha a magánszemélyek a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) értelmében külföldinek minősülnek [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 5. § (6) bekezdése].
Ehhez a Tbj. beföldi fogalmát kell értelmezni, mely szerint ide tartozik a Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan.
Mindezek alapján elképzelhető, hogy a társaságnak csak szja-kötelezettsége keletkezik, vagy illetőségigazolás birtokában még az sem.
Fontos, hogy a cég mind az adóügyi illetőséget, mind a Tbj. szerinti külföldiséget dokumentumokkal tudja igazolni, ellenkező esetben a kifizetőt terhelő kötelezettség Magyarországon fennáll.
Hozzászólások (0)