Újabb adó- és illeték-változások

Megosztás Tetszik

Egyes közterheken is módosított a távolléti díj számításához kapcsolódó T/11208. számú salátatörvény, amelyet az Országgyűlés 2013. június 14-én fogadott el. A változások többsége a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. A változások közül ezúttal az önkormányzati adósságok átvállalásával, a pénzintézeti követelés-elengedéssel, a katasztrófa-helyzetben nyújtott termékek-szolgáltatások adózásának új szabályaival, továbbá az iparűzési adó mérséklésének új lehetőségével foglalkozunk.

Önkormányzatok adósságának átvállalása

A helyi önkormányzatok adósságának egyszeri, állam általi átvállalásához kapcsolódóan az Országgyűlés olyan intézkedéseket igyekezett meghozni, amelyek hozzájárulnak, hogy ne termelődjön újra ez az adósság. Már a Magyarország gazdasági stabilitásáról (Gst.) szóló, 2012. január 1-jén hatályba lépett törvény is a korábbinál szigorúbb kritérumokhoz kötötte a települési helyhatóságok előzőleg az önkormányzati törvényben szereplő hitelfelvételét. De ez a jogalkotó szerint nem elegendő, ugyanis a korábbi ügyletek törlesztésére szánt bevételek szabadon elkölthetővé váltak, és emiatt jelentősen nő a konszolidált önkormányzatok hitelképessége. A felelős önkormányzati gazdálkodásra való ösztönzés és a megkötött ügyletek fedezetének biztosítása végett a Gst. új rendelkezései szerint 2013. július 1-jétől engedélyköteles ügyletet is csak olyan önkormányzat köthet, amely az iparűzési adót, vagy a helyi adó törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket, vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. Ugyanakkor a Gst. módosítása megteremti a lehetőséget a korábbi években keletkezett működési hitelek egyszeri, futamidő hosszabbítással járó átalakítására, szerződésmódosítására annak érdekében, hogy az évek alatt felhalmozott működési hiányok finanszírozására szolgáló működési hiteleket az önkormányzatok hosszú lejáratú hitellé alakíthassák át.

Katasztrófahelyzetben nem kell adót fizetni
A Gst. ezentúl generálisan mondja ki, hogy a vállalkozások, egyéni vállalkozók által katasztrófa-helyzet esetén, annak időtartama alatt, a katasztrófa-helyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást bármely fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenység-végzésnek kell tekinteni, mint amit a fizetési kötelezettség alanya a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki, és e tevékenység-végzés után fizetési kötelezettség nem keletkezik. Bár a legtöbb adószabályozásból is ez következik, mégis szóba jöhet a vállalkozásnál olyan adónem, amelynek nincs mentesítő rendelkezése arra az esetre, ha a vállalkozás az erőforrásait önzetlenül a katasztrófa következményeinek enyhítésére használja fel. Az új előírás valamennyi közteher-fizetési kötelezettségre kiterjedően rögzíti, hogy a veszélyhelyzetben segítő vállalkozásnál – a segítség-nyújtás során felmerült ráfordítások viselésén túlmenően – ne keletkezzen semmiféle fizetési kötelezettség.

A Gst. további rendelkezése azt is kimondja, hogy a katasztrófa-helyzetben levőknek nyújtott szolgáltatások, juttatások után sem kell adót fizetni. A visszaélések elkerülését célzó előírás, hogy a katasztrófa-helyzetben történő tevékenység-végzést (a nyújtott szolgáltatást, átadott terméket) a tevékenység-végzés napjától számított 60 napon belül be kell jelenteni az illetékes adóhatósághoz.