Külföldi napidíj: ennyi az elismert költség és ennyi az adóköteles rész

Megosztás Tetszik

Hogyan számolható el a kft. ügyvezetőjének külföldi napidíja? – tudakolta Olvasónk. Kérdéseire Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.

Egyszemélyes kft. személyesen közreműködő tagja, aki a társaságában kereskedelmi igazgató, valamint egyben ügyvezető igazgató is, elszámolhat-e kiküldetési rendelvény alapján külföldi napidíjat? Ha igen, milyen összeget és milyen árfolyammal kell átszámítani forintra, ez után milyen adót, járulékot kell fizetni? A 1408-as bevalláson havonta be kell-e vallani? Amennyiben csak ügyvezető igazgató lenne a tag, elszámolható-e napdíj? – kérdezte az Adózóna olvasója.

A Szja törvény szerinti kiküldetési rendelvénnyel napidíj nem számolható el. Ugyanakkor nincs akadálya, hogy a cég a tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történő külföldi tartózkodásra, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazásra tekintettel napidíjat fizessen – írta válaszában szakértőnk.

Napidíj fizetése esetén a Szja tv. 3. számú mellékletének II./7./b) pontja értelmében igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg [285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről]. Ennek alkalmazásakor minden költséget elszámoltnak kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy például napi 30 euró napidíj fizetése esetén a 9 (30x0,3) eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó rész adóköteles jövedelem.

Az említett kormányrendelet szerint:

„3. § (1) A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész - amennyiben az legalább 8 óra - egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve, ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából, az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az (1) bekezdés szerinti időtartamok egybeszámítása azzal, hogy

a) légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik;

b) ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül.

(3) Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg [ideértve a (2) bekezdés rendelkezése alapján választott egybeszámítás esetét is] adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.”

A napidíjjal szemben választható a tételes költségelszámolás is, aminek akkor van értelme, ha a magánszemély rendelkezik a napidíj 30 százalékánál nagyobb összegű elismert költségről (az étkezési kiadás nem elismert költség!) a saját nevére szóló számlával.

Az ügyvezetőnek fizetett napidíjat a 1408-as bevallás 365. sorában kell bevallani a kitöltési útmutató szerint.

Egyebekben a cég a nevére számlázott – a kiküldetés miatt felmerülő – utazási és szállás-költség Szja törvény 7. § (1) bekezdés q) pontja alapján a magánszemélynél nem számít jövedelemnek. Ennek elszámolása a számlák alapján történhet előre elszámolásra kiadott ellátmánnyal szemben [7. § (1) bekezdés g) pont], vagy utólag történő kifizetéssel. Ha az utazás saját személygépkocsival történik, a Szja törvény 7. § (1) bekezdés r) pontja értelmében szintén nem számít jövedelemnek a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket (ezt a bevallásban nem kell feltüntetni).

A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem a Szja törvény 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után a cég a nevére számlázott összeg 1,19-szeresére számítva, 16 százalék szja és 27 százalék eho fizetésére köteles.

A Szja törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az adóelőleg megállapításához a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.