adozona.hu
Tiszteletdíj közterhei
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Tiszteletdij_kozterhei_N63I3U
Tiszteletdíj közterhei
Tiszteletdíj esetén mikor merül fel a biztosítási jogviszony, lehet-e a jövedelemből költséghányadot érvényesíteni? Olvasói kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Kérdés: Közhasznú egyesület elnökének tiszteletdíja havi 50 ezer forint. Mivel ez magasabb, mint a minimálbér 30 százaléka, így biztosítási jogviszonyban áll az egyesületnél. A kérdésem az, hogy ebben az esetben 1041-esen be kell-e jelenteni? Milyen jogcímkóddal, illetve, hogy akkor szja-, és tb-kötelezettség terheli a jövedelmet?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Az új jogviszonyt a 19T1041-es nyomtatványon 1202 Megbízási jogviszony kódon kell bejelenteni. Jól értelmezi, miszerint a kifizetésre kerülő tiszteletdíj összegéből (nem önálló munkából származó jövedelem) szja-előleget kell vonni. Mivel az összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát létrejön a biztosítási jogviszony, így a kötelezettség is, ezért az egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni. A foglalkoztatónak szochót is kell fizetnie, melynek mértéke július 1-jétől 17,5 százalék.
Kérdés: Mivel a tiszteletdíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, jól gondolom-e, hogy a 10 százalék költséghányad érvényesítésére sincs lehetőség? Esetemben az alapítvány vezetőjének egyszeri 100 ezer forint kerülne kifizetésre (nem havi rendszerességgel). Ha nem lehet a kifizetést időszakhoz kötni, hogyan lehet a biztosítási jogviszonyt elbírálni? (Az alapítványt januárban jegyezték be, elfogadható-e az indoklás, hogy az elmúlt 7-8 havi tevékenységére tekintettel kapja a díjazást?)
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) alkalmazásában a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő jövedelme nem önálló tevékenységből származó jövedelmek kategóriájába tartozik, és ennek következtében a jövedelem teljes egészében adóköteles. Jól gondolja, ebben az esetben az önálló tevékenységeknél szabályozott 10 százalékos általános költséghányad levonására nincs lehetőség.
A díjazásra vonatkozó kérdésére az alapító okiratban, vagy az azt módosító dokumentumban (határozatban) foglaltakat kell figyelembe venni. Ha úgy rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselőt egyszeri díjazás illeti meg, akkor járulékkötelezettség megállapítása vonatkozásában fontos meghatározni, hogy ez a díjazás milyen időszakra vonatkozik. Ha a személyesen munkát végző vezető tisztségviselő tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni. A megbízási díj elszámolására jellemzően havi szinten kerül sor, de ha a megbízási szerződésben egyszeri díjat állapítanak meg, akkor is az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) alapján, a munkát végző személy biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
Ezt a szabályt alkalmazni kell abban az esetben is, ha több havi díjazás kifizetésére utólag kerül sor. Abban az esetben, ha a jogviszonyra tekintettel a magánszemélyt díjazás illeti és annak összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor a kifizetendő jövedelemből csak szja-előleget kell megállapítani.
Hozzászólások (0)