Káosz a családi kedvezmény nyilatkozatok körül! Itt a megoldás

Megosztás Tetszik

Tanácstalanul böngészik az élettársi kapcsolatban élők és a nevelt gyermeket eltartó házaspárok a családi kedvezmény érvényesítésére rendszeresített adóelőleg-nyilatkozat kitöltési útmutatóját, mert az közös, nem közös és nevelt gyermekek esetén nem alkalmas a kedvezmény közös igénybevételének bejelentésére a munkáltatóknál. Cikkünkben ehhez nyújtunk fogódzót. Jó tudni, hogy a törvény szerint nem követelmény, hogy az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozzanak a munkavállalók a családi kedvezmény igénybe vételéről. Olyan, (akár „saját készítésű”) formában is meg lehet adni a szükséges információkat, amely egyértelműen tartalmazza azt is, hogy melyik fél, mely közös/nem közös/nevelt eltartott (kedvezményezett eltartott) után jogosult a kedvezményre, és abból mennyit, milyen megosztásban vesz közösen igénybe.

A közös és nem közös gyermeket nevelő élettársak a nem közös gyermekek tekintetében nem jogosultak családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre csak a saját és közös gyermekeik után jogosultak. Élettársi kapcsolatban a magzat után csak a várandós anya számít jogosultnak. Emiatt a két félnél az eltartottak/kedvezményezett eltartottak) száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet, az adóelőleg megállapításánál pedig a kedvezmény közös igénybevételére vonatkozó nyilatkozatot csak a közös gyermekek után járó kedvezményre lehet adni.

Ugyanez a helyzet házastársak esetében is, ha egyikük nevelőszülőként nevelt gyermek után jogosult családi kedvezményre. Ők ugyan a közös mellett, a másik fél korábbi kapcsolatából „hozott” eltartott és a magzat után is mindketten jogosultak, de a nevelt gyermek után csak az a fél, aki az e gyermek után járó családi pótlékra jogosult.

A NAV honlapjáról letölthető családi kedvezmény nyilatkozat nyomtatványon (a munkáltatók papír alapon is ezt adják át kitöltésre az érintetteknek) azonban nincs olyan rubrika, amelyben – közkeletű elnevezéssel – a „mozaik” családok esetében a jogosultak az érintett munkáltatók számára egyértelműen be tudnák írni a közös igénybevételre vonatkozó szándékukat. Ráadásul a nyomtatvány tájékoztatója sem tartalmaz az ilyen esetekre vonatkozó eligazítást.

A nyilatkozatra vonatkozó szja-rendelkezés nem ír elő kötelező nyomtatványt, csak a minimális adattartalmát határozza meg, a következők szerint:

„Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával - a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.”

Ez azt jelenti, hogy a két félnél az eltartottak/kedvezményezett eltartottak) számának, illetve a kedvezmény mértékének különbözősége esetén nincs akadálya a közös nyilatkozatot olyan, (akár „saját készítésű”) formában megadni, amely az idézett rendelkezés szerinti adatokon túlmenően egyértelműen tartalmazza azt is, hogy melyikük mely közös/nem közös/nevelt eltartott (kedvezményezett eltartott) után jogosult a kedvezményre, és abból mennyit, milyen megosztásban vesz közösen igénybe.

Ettől függetlenül ez egyébként a NAV-nyomtatvány értelemszerű kitöltésével is megoldható.

Például:

Egy házaspár az anya egy korábbi kapcsolatából származó (házasságban közösnek számító) és két nevelt gyermekét neveli a saját háztartásában. Az anya várandós, valamint ő jogosult a nevelt gyermekek után a családi pótlékra, így ő négy, az apa két kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre. Az anya fizetése nem elég a 4x206 250 forint levonására, illetve a járulékkedvezmény kihasználására, ezért úgy döntenek, hogy a közös és a születendő gyermek után járó, közösen igénybe vehető 2x206 250 forintot az apa érvényesíti. Hogyan jelöljék ezt a nyilatkozatban?

Ebben az estben az anya írja be a négy gyermeket, megjegyezve, hogy melyik közös, illetve magzat, illetve általa nevelt, a nyilatkozat 5. pontját pedig a következőképpen töltse ki:

5. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy … január…. hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt a 2 fő nevelt gyermek után kívánom igénybe venni, az 1 fő közös és 1 fő születendő gyermek után

a)    nulla    forint összegben kívánom igénybe venni.

Az apa szintén írja be a négy gyermeket, a nevük mellett jegyezze meg, melyik közös, illetve magzat, illetve a házastársa által nevelt, a nyilatkozat 5. pontját pedig a következőképpen töltse ki:

5. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy … január…. hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt – a házastársam csatolt nyilatkozatának figyelembe vételével – 1 fő közös és 1 fő születendő gyermek után

a)    412 500    forint összegben kívánom igénybe venni.

Ilyen esetben mindkét nyilatkozatot adják át mindkét munkáltatónak.

A családok összetételének sokfélesége szinte minden esetben fejtörést igényel a legésszerűbb, de jogszerű egyedi megoldás kiválasztására. Aki nem boldogul, tegye fel a kérdését az Adózónának, segítünk.

OLVASSA EL korábbi cikkeinket a témában: Itt az új családi kedvezmény kalkulátor! Mi marad a borítékban?
Figyelem! Bírsággal járhat a téves családikedvezmény-nyilatkozat