Támogatás, bevétel, értékcsökkenés elszámolása fiatal gazdánál

Megosztás Tetszik

Fiatal gazdaként kapott támogatást a vállalkozó ültetvénytelepítéshez használta fel. Ezzel kapcsolatban számos kérdése adódott. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Olvasónk a következőket tudakolta: 1. Fiatal gazda támogatást elnyert pályázó ültetvénytelepítést vállalt, amely 5 év múlva fordul termőre. Kérdésem, hogy a telepített ültetvény ápolásával kapcsolatban évente felmerülő költségeivel szemben lehet-e minden évben az adott költséggel megegyező támogatást bevételként figyelembe venni? Vagy mivel majd csak 5 év múlva fordul termőre (akkor kerül üzembe helyezésre), majd csak az 5. évben lehet a bekerülési értékkel megegyező összegű támogatást bevételként figyelembe venni? 2. Ha majd csak az 5. évben (termőre fordulás éve) vehető figyelembe a támogatás bevételként, akkor felmerül az a kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a megelőző 5 évben már volt annyi egyéb más költsége, amely lefedi a támogatást. Ebben az esetben végülis nem fog tudni támogatást felhasználni az ültetvény telepítésével kapcsolatban? 3. Ha kap 9,2 millió forint támogatást, és ebből 7 millió forintért vásárol ültetvényt, akkor az ültetvény bekerülési értékét a termőfölddel együtt (amelyen az ültetvény van) elszámolhatja a vásárlás évében egy összegben értékcsökkenési leírásként? 4. A kapott támogatás beleszámít az alanyi adómentes értékhatárba szja és kata adózás esetén? 5. A jelenlegi fiatal gazda pályázati kiírás megengedi, hogy a pályázó katát válasszon, viszont a pályázatkiíró előírása szerint ez esetben is tételesen vezetnie kell a költségeit. Kérdésem: az értékcsökkentést ugyanúgy kell vezetni, mintha szja adózó lenne? A kata tételes adó is költségnek számíthat?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az ültetvény telepítésére fordított kiadás a termőre fordulás időpontjáig beruházási költségnek minősül.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 3. § 54. pontja szerint „Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás.”

Az szja tv. 49/C § (6) bekezdés d) pontja szerint egyéni vállalkozó esetében csökkenthető az adózás utáni jövedelem az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg.

Az szja tv. 11. számú mellékletének II. 2. b) pontja szerint értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától lehet elszámolni. Az ültetvény üzembe helyezésének napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.

Az szja tv. 11. számú mellékletének II. 2. c) pontja szerint „Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.”

Az szja tv. 19. § (2) bekezdése szerint a támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével. 

A fiatal gazdának adott támogatásról és annak célszerinti felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni. A támogatást annak célja szerint lehet felhasználni.

Tekintettel arra, hogy saját rezsis beruházásról van szó, álláspontom szerint a termőre fordulás évében aktivált összegből vonható le majd a támogatás összege.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha az ültetvény bekerülési értéke (ide nem értve a földterület bekerülési értékét, amit nem lehet értékcsökkenési leírás alá vonni és költségként sem elszámolni) például 12 millió forint  az üzembehelyezéskor, akkor  az üzembehelyezés időpontjában kell a támogatás összegét  (9 millió forintot) bevételként és egyben költségként is kezelni, azaz ezzel az összeggel kell  az ültetvény nyilvántartás szerinti  értékét csökkenteni és a maradék összeget (3 millió forintot) lehet a továbbiakban értékcsökkenési leírás keretében elszámolni azzal, hogy a leírás alapja a 12 millió forint lesz.

A támogatás összegéből a termőre fordulás előtt is fedezheti az ültetvény telepítéssel kapcsolatos kiadásait a vállalkozó, csak ezek a kiadások a termőre fordulásig beruházási költség címén jelennek meg a bevallásban (azaz a támogatás összege a termőre fordulás évében lesz bevétel és egyben költség is.)

Az üzembe helyezés (termőre fordulás) évében a beruházási költség címén levont összeggel növelni kell az adózás utáni jövedelmet (vállalkozói osztalékalapot) az szja tv. 49/C § (2) bekezdés d) pontja alapján.a hatálya alatt az adóévre vonatkozó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni, emiatt a tárgyi eszköz nyilvántartást vezetni kell a katásoknak is, hogy az eszközök évvégi nettó értéke megállapítható legyen.

Adózás szempontjából a katát nincs hol elszámolni a költségek között.

A pályázati kiírás feltételei nem ismeretesek előttem, így a kiírás szerinti feltételekre kell figyelemmel lenni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 188. § (1) bekezdése alapján:

„Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt." 

Tehát az alanyi adómentesség értékhatárának vizsgálatakor a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét kell figyelembe venni. Ebből adódóan a támogatást nem kell figyelembe venni az értékhatár vizsgálatakor.

Abban az esetben, ha adózó a katát választja, akkor a támogatás összege itt sem rontja a bevételi értékhatárt (nem számít bele).