Szja-visszatérítés: ők is megkaphatják, ha gyorsan intézkednek

Megosztás Tetszik

Azoknak is járhat az adó-visszatérítés, akiknek a jogosultsági feltételei visszamenőleg fennállnak – rögzítette a Pénzügyminisztérium február 18-ai közleményében. Ez a lehetőség elsősorban azokat a nem házasságban élő szülőket érinti, akik felváltva nevelik a gyermeküket. Az adó-visszatérítés azoknak a szülőknek is jár, akik felváltva gondozzák a gyermeküket, és a családi pótlék 50-50 százalékos visszamenőleges (decemberi) folyósítására vonatkozó kérelmüket legkésőbb február 28-áig benyújtják a kormányhivatalhoz.

A napokban lezajlott a gyermekesek adó-visszatérítése, ám sokan vannak, akik hiába várták a kiutalást. Akik például nem adták be 2021. december 31-éig a VISSZADO-nyilatkozatot, vagy a szükséges adatok bármelyike nem állt a NAV rendelkezésére, a szja-visszatérítést már csak a 21SZJA jelű bevallásban, illetve az adóbevallási tervezet kiegészítésével igényelhetik. Ők a bevallás benyújtását, az adóbevallási tervezet kiegészítését követő 30. napon belül, március 1-jétől számíthatnak az adó-visszatérítésre, feltéve, hogy a családi kedvezmény érvényesítése után is van még levont, befizetett, adójuk és a jogosultságuk fennáll.

Emellett sok esetben a jogosultság hiánya miatt maradt el a kiutalás.

Emlékeztetőül: az adó-visszatérítés minden olyan magánszemélynek (mindkét szülőnek) jár, aki 2021-ben akár csak egy napig, legalább egy gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint családi kedvezményre, akkor is, ha azt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

Családi kedvezményre pedig az jogosult, aki

– a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult (akkor is, ha azt nem neki folyósítják, vagy nem veszi igénybe);

– a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa;

– várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, ha a magzat fogantatásának 91. napja 2022. január 1-jét megelőzte;

– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül döntésük szerint egy személy;

– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül döntésük szerint egy személy.

Mivel az adó-visszatérítés a családi pótlékra jogosultság függvénye, házastársak esetében tehát mindkét félnek jár a háztartásukban nevelt közös vagy a másik fél korábbi kapcsolatából hozott gyermek, valamint a magzat után.

Az élettársi kapcsolatban élőket fő szabályként a saját háztartásukban nevelt vér szerinti gyermekre tekintettel (szülőként) illeti meg a visszatérítés, azonban családi pótlékra, és így az adó-visszatérítésre jogosult lehet a szülővel együtt élő nem szülő élettárs is, feltéve, hogy az élettársaknak és az ellátással érintett gyermeknek közös a lakó- vagy a tartózkodási helye, valamint az élettársak legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatot legalább egy éve kiállított közokirat igazolja.

Az adó-visszatérítést az olyan vér szerinti, nem házastárs (például elvált) szülők (és új házastársaik) is megkaphatják, akik közös felügyelet esetén jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a gyermeküket, és ezért közös kérelmük alapján a családi pótlékra, és így a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban mindketten jogosultak.

Ugyanakkor nem jár adó-visszatérítés annak a szülőnek, aki nem jogosult családi pótlékra, mert ezáltal családi kedvezményre sem jogosult, még akkor sem a gyakorlatban anyagilag hozzájárul a nevelés költségeihez, vagy a gyermek felváltva lakik a szülőknél.

A családi jogállásról a NAV számára előírt új adatszolgáltatásból most kiderült, hogy sok esetben közös felügyelet mellett a gyermek az anyával él, aki így az egyedülállók emelt összegű családi pótlékát kapja, viszont mivel nincs levont adója, az apa érvényesíti a családi kedvezményt, holott ő nem jogosult a családi pótlékra, és így az adó-visszatérítésre sem, sőt a jogosulatlanul igénybe vett családi kedvezményt is vissza kellene fizetnie. Ugyanis nem elegendő önmagában, hogy a gyermeket a szülők egyenlő időszakokban a saját háztartásukban gondozzák, ezt a tényt be is kell jelenteni a családtámogatási szervnél azért, hogy megtörténjen a családi pótlék és a családi kedvezmény felezése. Ez a feltétele annak, hogy ugyanazon gyermek után mindketten igénybe vehessék az adó-visszatérítést.

Az ilyen, és hasonló esetekre jelenthet megoldást a Pénzügyminisztérium közleménye, amelynek értelmében az adó-visszatérítés azoknak a szülőknek is jár, akik felváltva gondozzák a gyermeküket, és a családi pótlék 50-50 százalékos visszamenőleges (decemberi) folyósítására vonatkozó kérelmüket legkésőbb február 28-áig benyújtják a kormányhivatalhoz. Ugyanis, aki 2021-ben akár csak egy napig is jogosult volt családi pótlékra, és így a családi kedvezményre, annak jár az adó-visszatérítés is.

A kérelmet a jelenleg családi pótlékban részesülő szülő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani, és csatolni kell egyrészt a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről a saját háztartásaikban egyenlő időszakokban felváltva gondoskodnak, másrészt az eddig családi pótlékban nem részesülő szülő nyilatkozatát arról, hogy hova kéri a családi pótlék felének a folyósítását.