Szja-bevallás: mikor kell a kamat utáni szochót feltüntetni?

Megosztás Tetszik

Már csak pár nap maradt, amíg késedelem nélkül eleget lehet tenni az szja-bevallási kötelezettségnek. Tapasztalatok szerint az utolsó pillanatra maradnak azok a bevallások, amelyekhez szükséges jövedelemigazolások nem, vagy nem a megfelelő formában állnak rendelkezésre. Cikkünkben a kamatjövedelmekre vonatkozó főbb rendelkezéseket járjuk körbe, melyek hatással lehetnek a szochofizetési kötelezettségre.

Nincsenek könnyű helyzetben azok a magánszemélyek, akik 2023-ban külföldről szereztek kamatjövedelmet. 2023-ban év közben szigorodtak a kamat utáni szochofizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok, meghatározott esetekben a 15 százalék szja mellett 13 százalék szochót is kell fizetni a kamatjövedelem után. A szocho megállapítása azonban bonyolultabb, mint gondolnánk.

A magyar kifizető által jóváírt kamatokkal a magánszemélyeknek nincs sok adminisztrációs teendőjük. Ez annak köszönhető, hogy az szja-törvény értelmében nem kell bevallani azt a bevételt, amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta [Szja tv. 11. § (3) bekezdés e) pontja). Tehát magyar szolgáltató esetén, főszabály szerint, a magánszemélyt terhelő adót a kifizető állapítja meg, vonja le, és a juttatást követő hónap 12-éig fizeti meg, illetve vallja be a NAV-nak, a 8-as bevallás „A” oldalán. Ennek következtében a magánszemélyektől levont kamatról nem személyekre bontva történik az adatszolgáltatás, így annak összege az szja-bevallási tervezetben sem szerepelt.

Amikor a kamatjövedelem külföldről származik, mivel a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, az szja-t és a szochót is a jövedelmet szerző természetes személynek kell megállapítania és megfizetnie az éves szja-bevallásban, egyidejűleg a kamatjövedelmet terhelő szja megfizetésével és bevallásával.

A kamatjövedelem után fizetendő szochót az szja-bevallás 9. lapján a 293. sor f) oszlopában kell szerepeltetni. Elgondolkodtató, hogy miért pont itt, mivel ez a jövedelem nem tartozik az összevonás alá eső jövedelmek közé, ugyanakkor nem tartozik azon különadózó jövedelmek közé sem, amelyek után korlátos szocho fizetési kötelezettség keletkezik. Senkit ne tévesszen meg, hogy az szja-törvény alkalmazásában a kamat a különadózó jövedelmek közé tartozik, miközben a szochotörvény szerint a kamatjövedelmet nem terheli szocho, ugyanakkor a 205/2023. kormányrendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szochokötelezettséget állapít meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, milyen nehézséget okoz a vonatkozó jogszabályok értelmezése, hogyan lehet azokat kibogozni, és helyesen elkészíteni a bevallást!