Sorsolással wellnessutalvány formájában adott üzleti ajándék adózása

Megosztás Tetszik

Adott egy gazdasági társaság, aki wellnessutalványt szeretne kisorsolni üzleti partnerei között (a partnerek gazdálkodási formája: kft., egyéni vállalkozó). Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerült bennünk: 1. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? 2. Jelent-e bármilyen plusz jelentési vagy fizetési kötelezettséget, ha a nyertest sorsolás útján határozza meg? 3. A nyertesek lehetnek-e gazdasági társaságok, vagy a gazdasági társaságok képviselői csak magánszemélyként jutalmazhatók? 4. Ha csak magánszemélyként jutalmazhatók, akkor a magánszemélynek keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége? 5. Milyen módon kell a kisorsolt utalványt nyilvántartani? 6. Az üzleti ajándék átadásáról milyen bizonylatokat szükséges kiállítani? Olvasónk kérdéseire Kis Gábor (Finacont Szolgáltató és Tanácsadó Kft.) válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) fogalomrendszerében szerencsejáték, ajándéksorsolás, valamint más nyereményjáték különböztethető meg.

A szerencsejáték feltétele, hogy legyen befizetendő tét, nyeremény és véletlenszerűség. Mivel jelen esetben nincsen befizetett tét, ezért szerencsejátéknak nem minősülhet a sorsolás.

Az ajándéksorsolás előfeltétele, hogy korábbi vásárlás előzze meg a játékban való részvételt (tétbefizetés nincsen), legyen egy fizikailag létező sorsjegy, amelyet nyilvánosan véletlenszerűen húznak ki és a nyeremény áru vagy szolgáltatás. Jelen esetben, feltételezem, az üzleti partnerek játékban való részvételnek nem feltétele a korábbi termék, szolgáltatás vásárlása, és abból indulok ki, hogy fizikailag létező sorsjegy sincsen, amelyet nyilvánosan húznak ki. Ezek alapján véleményem szerint a játék ajándéksorsolásként történő minősítése is kizárható.

Mivel sem szerencsejátéknak, sem ajándéksorsolásnak nem minősül a játék, ezért az besorolható a más nyereményjáték kategóriájába.

A személyi jövedelemadótól szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 70. § (4) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. Ezen jogszabályhely nem zárja ki azt, hogy a kifizető az üzleti ajándékot véletlenszerűen juttassa a jelenlegi vagy lehetséges üzleti partnereinek. Azaz, ha egy juttatás nem kapcsolódik közvetlenül vásárláshoz, de azt a meglévő vagy lehetséges üzleti partnereknek juttatják, akkor a juttatás üzleti ajándéknak minősülhet. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében a jövedelem 1,18-szorosa után kell 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót fizetni.

Továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 11. § (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pont] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Ha tehát a társaság olyan terméket ad át a sorsolás keretében, amely kapcsán korábban az adólevonási jog megillette, akkor az ingyenes átadás miatt áfafizetési kötelezettsége keletkezik. Ugyanakkor, ha már eleve azzal a szándékkal szerezte be a terméket, hogy azt ingyenesen, a sorsolás keretében átadja, és így adólevonási jog nem illette meg, akkor az átadáskor sem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Jelen esetben – wellness utalványról lévén szó – adólevonási jog nem illette meg a társaságot a beszerzéskor, így adófizetési kötelezettség sem merülhet fel.

Álláspontom szerint nem kizárt, hogy a sorsolásban gazdasági társaság vegyen részt. Ez esetben értelemszerűen szja- és szocho-kötelezettség nem keletkezik.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. kormányrendelet 23. § (1) bekezdése alapján magánszemély esetében a kifizetőnek olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia, amelyből kitűnik a természetes személynek a kifizetőtől, illetve a munkáltatótól származó bevételének teljes összege és jogcíme, az adó, valamint a természetes személyt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja és összege. A (7) bekezdés alapján továbbá a kifizető, a munkáltató a természetes személynek kifizetett összegekről, a levont, illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni.

A gazdasági társaság/egyéni vállalkozás esetében az ingyenes termékátadás bizonylatolása kapcsán kiemelendő, hogy abban az esetben, ha az ingyenes átadáshoz kapcsolódó adó eleve nem vonható le, akkor az átadás megvalósulásakor nem kell az áfa szabályainak megfelelő bizonylatot kiállítani, hiszen nem merül fel áfakötelezettség. Mindazonáltal nem kifogásolható, ha ennek ellenére számlakiállítás történik, amelyen azonban egyértelműen jelölni szükséges, hogy áfa körön kívüli ingyenes átadásról került a bizonylat kibocsátásra.