Rendezvényköltség elszámolása a civil szervezetnél

Megosztás Tetszik

Kell-e a rendezvényt szervező egyesületnek a reprezentációs költség után szja-t és eho-t fizetnie? – kérdezte olvasónk. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy civil szervezet, egyesület pályázati összegből egy rendezvényt tartott. Hagyományőrző német egyesület rendezvénye volt. Ezen étkezésről volt egy jelentősebb összeg, amit a pályázatban el is számoltak költségként. A rendezvényre nem szedtek belépőt és részvételi díjat sem. Az étkezési számla meghaladja előreláthatóan az összes bevételük 10 százalékát. A kérdésem, hogy kell-e a reprezentációs költség után szja-t és eho-t fizetniük? Ebben az esetben is meg kell fizetni, amikor egy rendezvény része volt?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A civil szervezet rendezvényei költségének elszámolása esetén több szempontot kell figyelembe venni.

A kérdés konkrét megválaszolásához szükséges lenne ismerni az esettel összefüggő összes dokumentumot és körülményt, mint az egyesület alapszabályát is. Ennek hiányában tájékoztató választ tudok nyújtani.

Fontos meghatározni, hogy az adott esemény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerinti reprezentációnak minősül-e vagy sem.

„Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.”

A 70. § (2), (2a) bekezdések szerint: „egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció … juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(2a) Ha a kifizető egyesület, …, a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció … juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.”

Amennyiben a rendezvényen nyújtott juttatás reprezentációnak minősül, úgy az adóköteles összeg után az adóévi összes bevétel megállapításának hónapja kötelezettségeként kell teljesíteni a bevallási és befizetési kötelezettséget (adóalap: juttatás értéke*1,18, mértéke 15% szja és 22% eho).

Nem minősül reprezentációnak azonban az az eset, ha a rendezvényen nyújtott juttatás az Szja tv. 7. § (1) d) pontjának felel meg.

Ennek megfelelően a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amely „a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.”

Ha tehát az egyesület a szolgáltatást a fentieknek megfelelően biztosítja tagjai részére, úgy nem keletkezik adókötelezettség a nyújtott juttatás következtében.

Továbbá az Szja tv. 1. mellékletének 3.3 és 3.4 pontja szerint adómentes „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat)…

3.4 a 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a kifizetés (juttatás)

a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt –,

b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Polgári Törvénykönyv szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt

ba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,

bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,

bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként,

illeti meg”.