Rejtélyes koncepció az szja-módosításoknál

Megosztás Tetszik

Rejtély, hogy milyen adópolitikai koncepció mentén írta át a törvényhozás a személyi jövedelemadó biztosításokra vonatkozó rendelkezéseit. Sem az egykulcsos adózás, sem a munkahelyvédelmi akcióterv nem indokolt változtatást, míg a hiánycél tartása szempontjából inkább kevesebb bevételre lehet számítani ebben a körben, és a módosítások nyomán az eddiginél is bonyolultabb szabályozás még az adózás egyszerűsítését célzó programhoz sem sorolható. Nem csoda, hogy az új előírások labirintusában sem a biztosítók, sem az ügyfeleik nem találják a kijáratot. Összefoglalják az eligazodáshoz szükséges legfontosabb tudnivalókat.

A biztosítás lényege a biztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A biztosítási esemény lehet különösen a szerződésben megállapított károsító esemény, halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése, testi sérülést, rokkantságot, egészségkárosodást vagy halált okozó baleset. A biztosítás jellegét tekintve lehet vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás, életbiztosítás, balesetbiztosítás, illetve ezek kombinációja. A személyi jövedelemadó (Szja) törvény a biztosítási szerződés alapján bekövetkező szja-kötelezettséget (vagy mentességet) – a biztosítási esemény, a biztosítási szerződés jellegétől, a díj fizetésére kötelezett, személyétől, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személytől függően – a biztosítási díj fizetéséhez, a biztosító által adott engedményhez, a biztosító által nyújtott szolgáltatáshoz, illetve teljesítéshez (úgynevezett „adóztatási pontok”) rendeli.

A biztosítási díj fizetéséhez kapcsolódó szabályok I.

A törvény 2013. január 1-jétől egyértelműen kimondja, hogy magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján a biztosított magánszemély a biztosítási díj formájában adóköteles jövedelmet szerez, ha a díj fizetésére a biztosítás szerződőjeként nem ő maga, hanem más személy kötelezett [Szja törvény 3. § 89. pont].

E szabály alól azonban számos kivételt tartalmaz a törvény, amelyek alapján a biztosított helyett más által fizetett biztosítási díj után a legtöbb esetben csak akkor merül fel adókötelezettség, ha a kivételhez rendelt feltételek nem teljesülnek. Vegyük sorra a kivételeket: