Pofátlan végkielégítések adója - Ab-határozat

adozona.hu

2014.02.24., 20:55 Frissítve: 2014.02.24., 20:53

Tetszik

Az Alkotmánybíróság mai határozata szerint nemzetközi szerződésbe ütközik a - tavaly december 31-étől már nem hatályos - 98 százalékos különadó.

Az Alkotmánybíróság február 24-én hozott határozatában megállapította, hogy egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénynek a 2010. évi CXXIV. törvény 1. §-ával kiegészített, 2013. december 30-éig hatályban volt 10. §-a nemzetközi szerződésbe ütközik, ezért az a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a 8.K.27147/2013. szám alatt folyamatban lévő eljárásban, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben nem alkalmazható.

Az indítványozó bíró szerint a Munka törvénykönyve által meghatározott juttatások után fizetendő 98 százalékos különadó nemzetközi szerződésbe ütközik, mégpedig az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikk 1. pontjába, illetve ugyanezen egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikkébe. Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta.

A határozat indokolása szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kamarája 2013-ban több határozatában is megállapította, hogy a törvényes végkielégítéseknél a törvény szerinti 98 százalékos adómérték az l. kiegészítő jegyzőkönyv l. cikkével (tulajdon védelme) ellentétes. Az Alkotmánybíróság nem látott okot arra, hogy eltérjen attól a tartalomtól, amelyet a strasbourgi bíróság döntései értelmezés útján az l. kiegészítő jegyzőkönyv l. cikkének tulajdonítottak a különadó mértékével összefüggésben. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezés az l. kiegészítő jegyzőkönyv l. cikkébe (tulajdon védelme) ütközik.

A határozat indokolása megállapította, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 42. § (1) bekezdésének a kötelező megsemmisítést előíró és az Abtv. 45. § (4) bekezdésének az alkalmazási tilalomra vonatkozó szabályai együttes értelmezése akkor nincs ellentétben a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosítására vonatkozó kötelezettséggel, ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi egyezménybe ütköző jogszabály alkalmazási tilalmát rendeli el a folyamatban lévő bírósági eljárásokban. Ennek hiányában Magyarország bíróságai arra kényszerülnének, hogy nemzetközi egyezménybe ütköző jogszabályt alkalmazzanak.

A határozathoz Salamon László alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.