hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Osztalék külföldi magánszemélynek: mikor, mennyi, milyen adót kell vonni?

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Az osztalékból származó jövedelmek adózására vonatkozó előírások 2022. január 1-jétől alapjaiban nem változtak, mégis amikor külföldi tulajdonos részére történik az osztalékfizetése, némi bizonytalanság tapasztalható. Ez annak tudható be, hogy a külföldön élő magánszemély adózására nem csak a magyar előírások ismerete szükséges, mivel mind a személyi jövedelemadó- (szja), mind a szociális hozzájárulási adó (szocho) kötelezettséget nemzetközi szerződések írhatják felül.

A téma feldolgozását azzal a kérdéssel érdemes kezdeni, hogy ki minősül külföldinek?

A mindennapokban a külföldi állampolgárt általában külföldinek tekintjük. Azonban adójogi értelemben a külföldi személy nem biztos, hogy külföldi illetőségűnek számít. A külföldi illetőséget a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással kell alátámasztani. Illetőségigazolás, illetve erre vonatkozó nyilatkozat hiányában úgy tekintünk a külföldi állampolgárra, mint egy magyar illetőséggel rendelkező személyre. Magyar állampolgár részére megállapított osztalék kifizetése előtt is célszerű rákérdezni az illetőségre, minden olyan esetben, amikor tudott az osztalékot fizető társaságnál, hogy a magánszemély tartósan külföldön él, vagy más országban dolgozik. Ugyan egy magyar állampolgár a magyar szja-törvény alkalmazásában magyar illetőségűnek tekintendő, de az illetőséget a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény felülírhatja, ha a magánszemély egy másik ország belső szabályai szerint a másik országban is illetőséggel bír. Ilyen esetben az illetőség akár adóéven belül is változhat.

Az osztalékkal és adójával kapcsolatos cikkeinkből itt is olvashat!

Fontos megemlíteni, hogy az osztalék utáni adókötelezettség a kifizetés időpontjában vizsgálandó. Az szja-törvény pénzforgalmi szemléletű, ezért az adóztatáshoz való jog nem attól függ, hogy melyik év eredménye terhére fizetik ki, hanem attól, hogy a kifizetés időpontjában a magánszemély tulajdonos milyen adóügyi illetőséggel rendelkezik.

Az szja-törvény előírásai szerint a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelemnek számít, mely után az osztalékban részesülő magánszemélyt 15 százalék szja terheli [szja-törvény 66. §].

Az adót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia és megfizetnie.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy az egyes államokkal kötött adózással összefüggő egyezmények hogy befolyásolják az osztalék magyarországi adóját!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink