Osztalék kifizetése külföldi magánszemélynek

Horváthné Szabó Beáta adószakértő

2021.03.04., 06:15 Frissítve: 2021.03.03., 16:17

Tetszik

A magánszemélyt illető osztalékjövedelmek után a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) alapján 15 százalék szja-t és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szocho-törvény) szerint esetenként 15,5 százalék szocho-t kell fizetni. Az alábbiakban a külföldi magánszemély részére fizetett osztalék adózására vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze.

Az osztalék a magánszemély külön adózó jövedelme, mely a tőkejövedelmek csoportjába tartozik. Az adó összegét a magánszemély jövedelme alapján kell megállapítani, azonban a törvény számos adókötelezettséget az osztalékot kifizető társasághoz rendel. Ilyen például az osztalék kifizetésével összefüggésben az adó megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése, melyet a kifizetőnek kell teljesítenie. Az adót a 08-as adóbevallásban név szerint kell bevallani és megfizetni, a kifizetés hónapját követő hó 12-éig.

Ez alól kivételt képez a külföldi illetőségű természetes személy részére kifizetett (juttatott) osztalék (osztalékelőleg) -jövedelmet terhelő adó összege, melyet a 08-as bevallás 8. sorában kell feltüntetni, ha a külföldi illetőségű természetes személy az illetőségigazolást az adózó bevallásának benyújtásáig nem mutatja be. Ez a sor nem név szerint, hanem összesítve tartalmazza a kifizetéskor le nem vont adót, melyet az adózónak az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie.

Kifizető osztalék esetében az a személy, akinek vagyona terhére az osztalékot juttatják.

Az osztalék megszerzésének időpontja az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig fizetési számlán jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette) [szja-törvény 9. § (2)].

Ennek következtében, ha a társaság osztalék fizetéséről dönt, de azt bármilyen okból kifolyólag egy későbbi időpontban fizeti ki, akkor az adót a tényleges kifizetés időpontjában hatályos rendelkezések szerint és adómértékek figyelembevételével kell megállapítani.

Olvassa el az Adózóna szja-val kapcsolatos egyéb írásait, valamint a HVG Adó 2021 különszámát is!

Nem kell az osztalékból szja-t levonni, ha TBSZ számlán – lekötési nyilvántartásban – tartott részvények után kerül sor az osztalék kifizetésére. Ilyen esetben a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató a lekötési nyilvántartásban rögzített, osztalékra jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemmel összefüggésben adókötelezettség nem merül fel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a magyar társaság által külföldi magánszemély részére fizetett osztalékra irányadó szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.