Összefoglalta a Mazars a tudnivalókat a SZÉP-kártyáról

Megosztás Tetszik

A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) juttatás felhasználási feltételei és adózási szabályai számos módosításon estek át a koronavírus-világjárvány megjelenése óta. A Mazars honlapján összegezte a jelenlegi előírásokat, valamint az egyértelmű jogalkalmazás érdekében kitekintünk azokra a kedvezményes rendelkezésekre is, melyek a koronavírus-járványt követően már nem alkalmazhatók.

1. A SZÉP-kártya juttatásának szabályai 2023. január 1-től

Valamennyi cafeteria rendszer talán legfontosabb eleme a SZÉP-kártya, amely terhére a munkavállaló különböző rekreációs (idegenforgalmi, éttermi és különféle szabadidős) szolgáltatásokat vehet igénybe a kártyát elfogadó szolgáltatóktól. A munkáltató által a SZÉP-kártyára utalt feltöltés egy meghatározott keretösszegig béren kívüli juttatásnak minősül, amely után a munkáltató 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

Ha a juttatás összege meghaladja a rekreációs keretösszeget, úgy a felettes rész egyes meghatározott juttatásként adózik, és annak 1,18-szorosa után terhelik a munkáltatót az előbbi közterhek. Változatlanul előnyös juttatás tehát a SZÉP-kártya, hiszen a számlára utalt összeg után fizetendő adók mértéke 28 százalék (illetve a keret felett 33,04 százalék), szemben a munkabér adóterheivel, amely a nettó bérre vetítve annak mintegy 70 százaléka.

A rekreációs keretösszeg évi 450 000 forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben, illetve annak arányos része, ha csak az év egy részében áll fenn. Ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg, a keretet nem kell arányosítani – emelik ki a Mazars adószakértői.

A legújabb változás, hogy 2023. január 1-jével összevonásra került a SZÉP-kártya három alszámlája, avagy közismert kifejezéssel élve „zsebe” (szálláshely, vendéglátás, szabadidő). A változást a szolgáltatók január 9-én technikailag is végrehajtották és egy számlára vonták össze a meglévő egyenlegeket.

Emiatt megszűntek a korábbi zsebek és az azokra vonatkozó egyedi értékhatárok is. Ez azt jelenti, hogy a 450 000 forintos keretösszeg a korábbi szabályozással ellentétben már nem oszlik meg a három zseb között, és a munkavállalók egy egységes számlán keresztül részesülhetnek SZÉP-kártya juttatásban. Ezzel nagyban egyszerűsödött és sokkal rugalmasabb lett a SZÉP-kártya felhasználása, mivel a jogosult bármely kedvezményezett célra (szabadidő, vendéglátás, szállás) fordíthatja akár a teljes egyenlegét, nem kell előre megtervezni és nyomon követni az egyes zsebek elköltését. Emellett egyszerűbbé vált a cafeteria nyilatkozatok kitöltése is. A másik oldalról szemlélve viszont felmerül a kérdés, hogy a szálláshely zseb megszűnésével a turisztikai ágazat mennyi bevételtől esik el amiatt, hogy – a jelenlegi inflációs környezet hatására – a SZÉP-kártya felhasználás esetleg az étkezés, vendéglátás felé tolódhat el – hangsúlyozzák a Mazars szakértői.

További fontos és viszonylag friss, 2022. októberi változás, hogy lerövidült a SZÉP-kártya egyenlege költségmentes felhasználhatóságának határideje. Minden összeg, amely a jóváírását követő 365 napos időszak alatt nem kerül felhasználásra, díjlevonás tárgyát képezi, abból a szolgáltató egyszeri 15 százalékos díjat von le – figyelmeztetnek a Mazars szakértőo.

2. Veszélyhelyzeti kedvező szabályok, amelyek már nem hatályosak

Az utóbbi években számos változás történt a SZÉP-kártya szabályaiban, amelyek nagyobb része csak ideiglenes, a koronavírus veszélyhelyzet alatti, kedvező rendelkezés volt és utóbb kivezetésre kerültek. Úgy tűnik azonban, hogy az alszámlák megszüntetésével a jogalkotás „révbe ért”, további változás egyelőre nem várható. Érdemes tehát áttekinteni a már nem hatályos, veszélyhelyzeti rendelkezéseket is.

De melyek is voltak ezek?

Az egyes alszámlák plafonját és ehhez igazodva a rekreációs keretösszeget is megemelték, így a SZÉP-kártya feltöltés magasabb értékhatárig minősülhetett béren kívüli juttatásnak (a szálláshely alszámlára évi 400 ezer forintot, a vendéglátáséra évi 265 ezer forintot, a szabadidőre pedig legfeljebb évi 135 ezer forintot lehetett kedvező adózás mellett utalni).

Emellett a munkáltatóknak nem kellett szociális hozzájárulási adót sem fizetniük a béren kívüli juttatásként adózó SZÉP-kártya feltöltéseik után. E kedvezményekkel utoljára 2021 decemberében lehetett élni, 2022. január 1-től visszaálltak a veszélyhelyzet előtti szabályok.

2022. február 1-től június 30-ig a SZÉP-kártya hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható volt, legfeljebb évi 150 000 forint értékben. Ezt követően azonban a lehetőség megszűnt, a SZÉP-kártya kizárólag a megszokott elfogadóhelyeken használható.

A SZÉP-kártya alzsebei 2022. december 31-ig átjárhatóak voltak, azaz az elfogadóhelyeken a magánszemély bármely alszámláról fizethetett a szolgáltatásért. Ezt a lehetőséget az alszámlák 2023. január 1-jei összevonása miatt nem hosszabbították meg.

Nem a veszélyhelyzethez kapcsolódó rendelkezés, de tavaly októberben megváltozott az el nem költött összegek kezelése is. Korábban a SZÉP-kártyára feltöltött összegeket a számlatulajdonos a jóváírás évétől számított második év május 31-ig használhatta fel plusz költség nélkül. Amennyiben a jogosult túllépte a kétéves határidőt, úgy a SZÉP-kártya szolgáltató havi rendszerességgel 3 százalékos díjat vonhatott le az egyenleg terhére. Ezt a rendelkezést nem alkalmazták a koronavírus, majd a közelmúltban az Ukrajnában zajló háború okozta veszélyhelyzet ideje alatt sem. A már említett tavaly októberi módosítás értelmében pedig ezt felváltotta az egyszeri 15 százalékos díjfizetés – összegzi a Mazars.