Országjáró munkavállalók kiküldetési pénze

Megosztás Tetszik

Munkavégzésük során gyakran utaznak az ország különböző településeire a munkavállalók. Milyen esetek számítanak kiküldetésnek, melyek munkába járásnak? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.

A kérdés részletesen így szólt: Társaságunk tevékenységét az ország egész területén végzi. A feladatok egy részét a társaság munkavállalói végzik el. A munkavállalók munkaköri leírásában a munkavégzés helyeként Magyarország egész területe szerepel, a munkaidő pedig heti 40 óra az előírás. A munkavállalók a legtöbb esetben a lakó/tartózkodási helyükről indulva keresik fel a helyszíneket, így van, hogy egy-két hét alatt csak 1 munkanapot töltenek a társaság székhelyén. Utazás a társaság tulajdonában álló gépjárművel történik. Kérdéseink a következők: A fenti körülmények esetén a munkavégzés A) belföldi kiküldetésnek minősül-e vagy tekinthetjük úgy, hogy B) a különböző helyszínekre utazások munkába járásnak minősülnek, esetleg lehetséges-e C) változó munkahelyen történő munkavégzésnek minősíteni? A) Ha kiküldetésnek minősül: akkor folyamatos kiküldetésnek számít-e?
Szükséges-e minden esetben elrendelni a kiküldetést vagy elegendő azt egyszer megtenni például a munkaköri leírásban? Ha el kell rendelni, akkor elegendő heti/havi megbontásban azt elkészíteni? Napidíj kifizetése mely esetekben szükséges? B) Ha munkába járásnak minősíthető, abban az esetben van-e ezzel kapcsolatos adminisztratív kötelezettsége a társaságnak? C) Ha változó munkahelyen történő munkavégzésnek minősíthető, hogyan, milyen formában lehetséges az utazásokkal kapcsolatos esetlegesen felmerülő szállás és étkezési költségek rendezése a munkavállalók számára (például költségtérítéssel)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Adózási szempontból – a fogalmak munkajogi értelmezésétől függetlenül – a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) előírásait kell figyelembe venni. Eszerint az szja tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetésnek minősül – a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével – a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.

Munkahelynek pedig a munkáltatónak az a telephelye számít, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni. (Kiküldetés a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is, vagyis amikor a munkakör is eltér a szerződéstől, de jelen esetben nem erről van szó).

Mindez azt jelenti, hogy ha a társaság a munkavállalót ügyintézőként az ország egész területén foglalkoztaja, és a szokásos munkavégzésének helye nincs meghatározva, akkor csak a társaság székhelyére történő oda, onnan vissza utazás minősül munkába járásnak, a többi kiküldetés.

A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet alapján a belföldi kiküldetésben lévő munkavállalónak 6 órát meghaladó távollét esetén az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés jár. A költségtérítés számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként, vagy – ha munkáltató nem biztosítja a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén – legalább napi 500 forint költség-átalányként számolható el. A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (fuvaros) munkavállalónak adható költségátalány 3000 forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást (étkezést, szállást stb.) nem ad.

A nem fuvaros munkavállalók esetében a napidíj adóköteles, viszont a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni

-       az egyes meghatározott juttatásnak minősülő azon összeget, amelynek elszámolása a munkáltatónál bizonylattal igazoltan a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén 1,18×[szja+eho] megfizetése mellett történik [szja tv. 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont], mely esetben napidíj nem számolható el;

-       a szállás (ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés) megtérített ellenértékét is [szja tv. 7. § (1) q) pont].

A fuvaros munkavállalók esetében a napidíjból naponta 3000 forint igazolás nélkül levonható költség akkor, ha a fuvarozó ezen kívül kizárólag csak a gépjármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult (tehát az étkezés, szállás költségét saját maga viseli).

A kiküldetések „elrendelése” nem szükséges, de a napidíj szempontjából a távollét időtartamának megállapítása, valamint a céges gépjárművekre a társaság által elszámolt üzemanyagköltség (esetleg az üzemanyag-megtakarítás) indokoltságának alátámasztása érdekében véleményem szerint a menetlevél vezetése nem mellőzhető.