Opciós joggal szerzett értékpapír utáni adókötelezettség

Megosztás Tetszik

Az szja-törvény külön fejezetben taglalja az értékpapírra (az szja-törvény fogalmi meghatározása alapján ide tartozik a részvény és az üzletrész is) vonatkozó jog (opció) révén szerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályokat, a jogszabály rendelkezik az adókötelezettség keletkezésének időpontjáról, a kifizetőt, valamint a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő adókötelezettségekről, mely rendelkezéseket célszerű szem előtt tartani az opciós jogokkal kapcsolatos tranzakciók kapcsán a nem várt adókötelezettségek elkerülése érdekében.

Az opciós jogok között megkülönböztetünk vételi és eladási opciót, a jelen cikkben az előbbivel fogunk behatóbban foglalkozni. Az értékpapírra vonatkozó vételi opció jogosultja opciós díj ellenében arra szerez jogosultságot, hogy meghatározott értékpapírt az opciós szerződésben meghatározott vételáron egy jövőbeni időpontban egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhasson. A vételi opció jogosultja jellemzően akkor él ezen jogával, ha az előzőek szerinti opciós vételár alacsonyabb, mint az értékpapír piaci értéke, ugyanis ebben az esetben tud az értékpapír értékesítése révén nyereséget realizálni.

Opciós jog juttatása

Az opció vagyoni értékkel bíró jog, ezért a szerzésével kapcsolatban mindenképp vizsgálni kell a magánszemély oldalán esetlegesen keletkező adóköteles jövedelmet. Az szja-törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni.

Ezzel szemben ingyenes vagy kedvezményes jogszerzéskor a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezik – ez fordulhat elő akkor, ha például a magánszemély ingyenesen kapja az opciót, mely alapján a piaci érték alatt jogosult megvásárolni az értékpapírt –, ugyanis az szja-törvény értelmében a magánszemély által bármilyen jogcímen megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül (szja-törvény 4. § (2) bekezdés b) pont), azzal, hogy az ily módon keletkező adóköteles bevételt is megszerzésre fordított összegnek lehet a későbbiekben tekinteni (szja-törvény 77/B § (11) bekezdés).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy hogyan kell adózni az opciós jog gyakorlása, illetve az opcióval megszerzett értékpapír értékesítése révén keletkezett jövedelem után!