Családi pótlék, 'élelmiszeradó' és egyszerűsített foglalkoztatás: kinek jár, kinek kell fizetni?

Megosztás Tetszik

Élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatos kötelezettségek, családi pótlékra való jogosultság feltételei és az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai - a héten ezek a kérdések foglalkoztatták olvasóinkat. Szakértőink válaszoltak.

1. Mit kell tudni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetéséről?

Kik kötelezettek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére? Hol találom meg a kötelezett termékeket?

Az élelmiszer fogalmát az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete 2. cikke határozza meg. Eszerint „élelmiszer” minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az „élelmiszer” fogalmába beletartozik továbbá az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is.

A díjat az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet köteles fizetni, aki(amely)

• az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,
• élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,
• nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás, takarmány-vállalkozás;
• állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,
• engedélyköteles terméket, illetve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,
• állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,
• élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantént), állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,
• szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,
• nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,
• az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.

2. Érettségi után: meddig jár a családi pótlék?

Érettségi után: meddig jár a családi pótlék? Továbbra családi pótlék a januárban 18. életévét betöltött fiamnak, aki idén leérettségizett és nem tanul tovább?

A családi pótlék (iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár. Ha a gyermek betöltötte 18. életévét, leérettségizett, és nem tanul tovább, akkor a családi pótlékra már nem jogosult.
 

3. Milyen szabályok vonatkoznak az egyszerűsített foglalkoztatásra?

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan merült fel bennem egy kérdés: Az szja törvény 46. § 4.pontja szerint az adóelőleget nem kell levonni bizonyos esetekben (egyéni vállalkozó, őstermelő). Nem nevesíti az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet. Sőt,  a minimum órabér meghatározásakor már nem a teljes bruttó bér a kifizetendő, hanem a minimálbér 85 százaléka, a garantált bérminimum esetén a 87 százaléka ( miért a különbség?- kontropont.hu lapon találtam a meghatározást). Mi a teendő? Valóban le kell vonni az szja-t az alkalmis bérből?

Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az utóbbi törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint egyszerűsített foglalkoztatás esetében a munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség, amiből az következik, hogy a kifizetett összegből adóelőleget nem kell levonni. Szintén az utóbbi törvényben a 4. § 2012. január 1-jétől hatályos új (1a) bekezdése rendelkezik arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.

További népszerű kérdések:

Végtörlesztés adóstársra

Ingatlan bérbeadás és az EHO megfizetése

Bejelentkezés áfa-körbe

Hogyan kell bevallani a külföldi munkaviszonyból származó jövedelmet?