Nyugdíj-előtakarékosság: céges befizetés önkéntes kasszába

Megosztás Tetszik

2017-től van-e lehetőség arra, hogy a nyugdíj előtt álló ügyvezetőnek – aki tagi jogviszonyára tekintettel végzi az ügyvezetést a kft.-ben, ezért jövedelmet nem vesz ki – a cég befizessen az önkéntes nyugdíjpénztárba az előző évi munkája elismeréseként egy nagyobb összeget 43,66 százalék járulék megfizetése mellett úgy, hogy a többi dolgozó nem kap ilyen juttatást? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény (Öpt.) szerint önkéntes nyugdíjpénztárba munkáltatói hozzájárulást csak munkáltató fizethet, ha a pénztárral szerződést köt a munkavállalója tagdíjának egészben, vagy részben történő átvállalására (Öpt. 12. §). Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy ilyen hozzájárulásban csak a munkaviszonyban álló magánszemély részesülhet, így a társas vállalkozás tagjának csak akkor adhat, ha a tevékenységét munkaviszonyban látja el.

Emellett az Öpt. – többek között – a következőket is előírja:

A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki pénztártagsággal rendelkezik és nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, állami szolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltatói hozzájárulást minden pénztártag munkavállalóra nézve egységesen – azonos összegben vagy a munkabér azonos százalékában – kell megállapítani, de pénztártípusonként a munkáltató különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. Azon munkavállalók esetében, akik 15 éven belül töltik be a nyugdíjkorhatárt, a hozzájárulás meghatározott mértékétől – az életkorral növekedő mértékben – korcsoportonként egységesen el lehet térni.

Az előbbi előírásokkal szemben, ha a munkavállaló azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező javára vállalt hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Ez a kafeteriát működtető munkáltatóknál lehetővé teszi a hozzájárulás választható elemként való kezelését.

Egyebekben a munkáltató a hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag munkavállalójára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni, de annak nincs akadálya, hogy a munkáltató szüneteltetesse a munkáltatói hozzájárulás fizetését, amikor a munkaviszony szünetel, illetve munkabér nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a munka elismerésének juttatásokkal történő kiváltását alapelvi szintű adózási előírások is korlátozzák, így különösen:

– az az általános érvényű rendelkezés, amely rögzíti, hogy a magánszemélynek adott juttatások nem lehetnek teljesítményhez kötöttek), vagyis ha egy juttatásról megállapítható, hogy az kifejezetten az abban részesülő által végzett tevékenység ellenértéke, nem minősülhet adóelőnnyel járó juttatásnak, annak adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni, hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik [szja-törvény 1. § (10) bekezdés];

– az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, azzal, hogy nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése [Art. 2. § (1) bekezdés].

– az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetve érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját, azzal, hogy az alkalmazhatóságot, érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll [szja-törvény 1. § (4) bekezdés].

Ugyanakkor az Öpt. lehetőséget ad arra, hogy természetes vagy jogi személyek eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást (adományt) nyújtsanak a pénztár javára, amely azonban nem azonos az egyes meghatározott juttatások közé sorolt munkáltatói hozzájárulással.

Támogatói adomány formájában általában a társas vállalkozások a személyesen közreműködő tagjaikat támogatják, éppen azért, mert esetükben nem köthető munkáltatói hozzájárulásra szerződés.

Az adományból – amennyiben a pénztár alapszabálya megengedi – a támogató által meghatározott tagok egyéni számlájára jóváírt összeg a jóváíráskor az összevont adóalapba tartozó egyéb adóköteles jövedelem. A pénztár igazolása alapján ennek 82 százaléka után a 15 százalék személyi jövedelemadót, és a 22 százalék egészségügyi hozzájárulást az adóév végén az adóbevallásában be kell vallania és a bevallásra előírt határidőig meg kell fizetnie. Ez az összeg ugyanakkor a magánszemély olyan befizetésének minősül, amely után jogosult az szja-törvény 44/A paragrafusában meghatározott mértékig 20 százalék adó-visszatérítésre.