hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyilatkozat családi kedvezményről: zűrzavar az élettársaknál

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Olvasóink kérdéseiből kiderült, hogy a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz kiadott Tájékoztató élettársak esetében, ha a közös gyermekeket saját háztartásukban nevelik nem pontos, és ezért félreérthető, de legalább is bizonytalanságot okoz. Mi az igazság?

A családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz kiadott NAV-tájékoztatót olvasva, aggódva kérdezik például, hogy, ha egy élettartási kapcsolatban tartósan közös lakásban élő párnak két közös gyermeke van, de hivatalosan nincs igazolásuk az élettársi kapcsolatukról, érvényesítheti-e az apa a családi kedvezményt az adóelőlegnél, ha az anya kapja a két gyermek után a családi pótlékot, miközben gyesen van, és ezért nincs olyan jövedelme, amelyből a családi kedvezményt igénybe vehetné?

A tájékoztató szerint (többek között)

„A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

– az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, …

– a családi pótlékra jogosult szülővel együtt élő élettárs is akkor, ha az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja...”

Az aggodalom jogos, hiszen a szja-törvény 48. paragrafusának (4) bekezdése értelmében, ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte (aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik), a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie (kivéve, ha a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg).

Az okozza az érintettek körében a bizonytalanságot, hogy az útmutató második állítása sajnos félreérthető, mert abból nem tűnik ki, hogy a leírtak csak az élettársak nem közös gyermekei tekintetében igazak. Hiányossága, hogy nem hívja fel a figyelmet, miszerint az élettársi kapcsolat legalább egy évi fennállásának említett igazolása csak akkor feltétele a közös igénybevételnek az adóelőlegnél, ha valamelyikük a másik fél (előző kapcsolatából származó, de a jelenlegi élettárssal közös háztartásban nevelt) gyermeke után (is) érvényesíteni kívánja (egyedül vagy megosztva) az adóelőlegből a családi kedvezményt.

A közös igénybevétel ugyanis csak akkor jöhet szóba, ha az ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra, és így a családi kedvezményre jogosult személyek között történik, ez a feltétel pedig élettársak esetében a nem közös gyermekek tekintetében csak akkor teljesül, ha igazolják, hogy legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy tettek élettársi kapcsolatukról közjegyzőnél nyilatkozatot.

Ekkor a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében egyaránt mindkét fél jogosultnak minősül a családi pótlékra (függetlenül attól, hogy azt melyiküknek folyósítják), így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. (Megjegyzendő, hogy a legalább egy éve nem regisztrált/igazolt élettársak – azon túl, hogy az eltartottak/kedvezményezett eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet – a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adó-megállapításukban oszthatják meg, feltéve hogy egyikük sem vesz igénybe a gyermekét egyedülállóként nevelőt megillető, emelt összegű családi pótlékot.)

Az élettársak közös gyermekei tekintetében viszont egyértelműen az útmutató első állítása a mérvadó, ugyanis a vér szerinti szülő (akár házastársként, akár élettársként) a saját háztartásában nevelt gyermek után mindenképpen jogosult a családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre is. Így élettársak esetében, ha a vér szerinti közös gyermekeket a saját háztartásukban nevelik – függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyiküknek folyósítják – bármelyikük érvényesítheti (egyedül vagy megosztva) az adóelőlegből is a családi kedvezményt, akkor is, ha nem szerepelnek legalább egy éve az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy nem tettek élettársi kapcsolatukról közjegyzőnél nyilatkozatot.

Vagyis a példa szerinti esetben az élettársaknak nem kell tartaniuk szankciótól, jogszerűen tehetnek közös nyilatkozatot arról, hogy a két közös gyermek után járó családi kedvezményt az apa kéri figyelembe venni az adóelőlegből, illetve a járulékokból.

Aki a nyilatkozatát már megtette, és be nem jegyzett élettársként a félreérthető tájékoztatás miatt nem kérte az élettársával közös gyermekek után a családi kedvezmény érvényesítését az adóelőlegnél, a túlvont adóelőleget utólag, az adóbevallása alapján igényelheti vissza, illetve a nyilatkozat bármikor módosítható, mely esetben a kifizetőnek az új nyilatkozatot a továbbiakban a még nem számfejtett összegekre figyelembe kell vennie.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink