Nyereményakciók, kisorsolt ajándék után így kell adót fizetni

Megosztás Tetszik

Piackutatásnál és karácsony előtt is gyakori, hogy a cégek ajándékot sorsolnak ki a kérdéseikre jól válaszolók között. Kinek és mennyi adót kell ezért fizetni? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi igazságügyi és adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy kft. fürdőbelépőt ajánlott fel a tévében nyereményként utalvány formájában, amit náluk lehet felhasználni. Ezt a tévében sms beküldésével nyerhették meg a helyesen válaszolók. Kérdésem, hogy kell-e a kft.-nek adóznia, és ha igen, milyen formában?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A nyereményjátékok legjellemzőbb kategóriái a szerencsejátékok, ahol a nyeremény jellemzően pénz:

a) a sorsolásos játék (például lottó)

b) nem sorsolásos játék (például rulett)

c) pénznyerő automata

d) kaszinójáték

e) fogadás (például lóverseny)

f) kártyajáték (póker)

A fentieken felül találkozhatunk olyan szerencsejátékkal, ami az előző felsorolásban nem szerepel, de szintén a szerencsejátékokról szóló törvény (Szjtv.) hatálya alá tartozik: ez az ajándéksorsolás, ahol a nyeremény nem pénz.

A jogszabály szerint, aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót, amelyben a vásárlónak meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru, szolgáltatás megvásárlásakor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.

Ajándéksorsolás keretében pénznyeremény juttatására nincs lehetőség.

Nem felel meg ugyanakkor az ajándéksorsolás kritériumának az sem, ha például a játékos a vásárolt terméken található kód segítségével sms-ben vagy az interneten keresztül regisztrál, mivel a játékos nem kap a vásárlásakor sorsjegyet. Ha a játékban való részvétel, illetve nyeremény nem kapcsolódik vásárláshoz (például felmérést végeznek, adatokat gyűjtenek későbbi marketingcélokhoz), az ilyen akció sem minősülhet ajándéksorsolásnak.

Azon nyereményjátékok után, melyek nem minősülnek az Szjtv. szerinti szerencsejátéknak, ajándéksorsolásnak, a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény értelmében nem tartoznak az adómentes üzletpolitikai (reklám) célból szervezett nyereményjátékok, sem pedig a versenyek, vetélkedők közé és a nyereményt tárgy vagy szolgáltatás formájában kapja meg a magánszemély, ezen játékok adókötelezettségére egy speciális szabály az szja törvény 70. § (3) bekezdés d) pontja vonatkozik, amely alapján „egyes meghatározott juttatásnak
minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai(reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá”.

A nyeremény utáni adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a juttatás (nyeremény) szokásos piaci értékének 1,18-szorosa, amelynek 15 százaléka az adó.

Az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés ba) pontja alapján a kifizető 22 százalékos (2018-tól 19,5 százalékos) mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizet a nyeremény szja törvény szerint adóalapjaként meghatározott összege után.