Növelné a családi adókedvezményt, a csedet, a gyedet, az anyasági támogatást az MNB

Megosztás Tetszik

A családi adókedvezmény béremelést követő növelését, a negatív adó engedélyezését, a négy-vagy többgyermekesek adómentességének kiterjesztését a családtagokra vagy akár a háromgyermekes édesanyákra, a 30 éves koruk előtt gyermeket szülő nők családi adókedvezményének emelését javasolja egyebek mellett a ma közzétett versenyképességi programjának családtámogatási fejezetében a Magyar Nemzeti Bank. Növelnék emellett az egyszeri anyasági támogatást, a csed és a gyed felső határát.

A demográfiai fordulat eléréséhez figyelemmel kell lenni arra, hogy eltérő ösztönző eszközök segíthetik hatékonyan az első, a második és a harmadik gyermek megszületését – hangsúlyozza az MNB. Az első  gyermek  megszületését a különböző gyermekvállalási támogatások mellett érdemben támogathatja az egészségügyi rendszer családbarát fejlesztése, így például a meddőséget kiszűrő vizsgálatokhoz való nagyobb állami támogatás biztosítása.

A második és a további gyermekek megszületését támogathatja a kisgyermekkorban biztosított, korábbi munkapiaci részvételhez kötött anyasági ellátások (csed, gyed) összegének emelése. A harmadik gyermekek megszületését a családi adórendszeren  keresztül lehet ösztönözni: a nagycsaládosok teljes adómentességének bevezetése a vonatkozó paraméterektől függően erőteljesen ösztönözheti a családokat három vagy  annál több gyermek vállalására – vélik a program készítői. 

A  nők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása érdekében az elmúlt években megkezdett bölcsődei férőhelybővítés folytatását javasoljuk, azaz, hogy a bölcsődei férőhelyek száma a 2016. évi 40 ezerről emelkedjen 100 ezer férőhely közelébe 2030-ig. A nők munkapiaci visszatérését segítheti emellett az atipikus foglalkoztatási formák nagyobb elterjedése is.  

A családok otthonteremtését támogathatja a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) kétgyermekes családok által igénybe vehető támogatási összegének növelése.

Az MNB szerint emellett szükséges egy indulótőke-program bevezetése, amely a külföldön dolgozó magyarok hazatelepülését és gyermekvállalását támogathatná.

A gyermekek számának nyugdíjrendszerben való elismerése is ösztönözheti a gyermekvállalást, elismerve a gyermekek felnevelésére fordított szülői ráfordításokat, és figyelembe véve azt, hogy a gyermektelenek nyugdíjának fedezetét is a mai gyermekek jövőbeli járulékai fogják jelenteni.

Családi adókedvezmény

A  családi adóalap-kedvezmény a kezdetektől egyösszegű kedvezményként van jelen a magyar  adórendszerben, a keresetek dinamikus emelkedésével azonban veszített előnyéből – állapítja meg a jegybank. A családi adó-és járulékkedvezmény keretében igénybe vehető összegek alakulása nem kötődik a  bérek, illetve a reálgazdaság növekedéséhez. A kedvezmények előnye ennek megfelelően évről évre fokozatosan csökken, amit a 2017 óta megfigyelhető jelentős bruttó átlagbér-növekedés tovább    gyorsított. A kedvezmények egy eltartottra jutó összege csak a kétgyermekes családok körében emelkedett, a többi esetben az egy gyermekre jutó kedvezmények az átlagbérhez viszonyítva közel megfeleződnek 2011 és 2020 között.

A családi adókedvezmények bruttó átlagbérhez viszonyított 2011-es arányának eléréséhez a kedvezményösszegek nominálisan másfélszeres emelésére lenne szükség, ami a GDP 0,2 százalékával  csökkentené a költségvetési bevételeket – olvasható a programban. A kedvezmények összegének jövőbeni    bővülése kötődhetne a mindenkori bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez vagy a minimálbér alakulásához.

Negatív adó engedélyezésével támogatásban kellene részesíteni a jegybank szerint azon (legális  jövedelemmel rendelkező) háztartásokat, amelyek nem tudják teljes mértékben kihasználni a kedvezményt. A támogatásban a családi adóalap-kedvezményre egyébként is jogosult háztartások részesülnének, a kedvezmény mértéke pedig az adó-és  járulékkedvezmény teljeskörű igénybevételéhez szükséges havi összeget jelentené. A javaslat a jelenlegi szabályok mellett a GDP kevesebb mint 0,1 százalékával csökkentené a költségvetési bevételeket.

A 30 éves kor előtt gyermeket vállaló anyák gyermekei után járó családi adóalap-kedvezmény növelése támogathatná a gyermekvállalás korábbi megvalósulását – véli az MNB. 2016-ban a nők átlagosan 27,8  évesen  hozták  világra  első gyermeküket. Az átlag mögött ugyanakkor jelentős eltérések húzódnak meg: a felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák jellemzően később vállalnak gyermeket.

A nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítése

Az idén februárban bejelentett terv szerint 2020-tól kezdődően minden nő, aki négy vagy  annál több gyermeket  szült,  élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól, a kedvezmény a felnőtt gyermekek után is jár. A jegybank szerint az intézkedés – a bevezetést követő  tapasztalatok alapján – a jövőben  kiterjeszthető  lenne a teljes családra vagy a háromgyermekes édesanyákra is.

Gyermekgondozás, -felügyelet könnyítése

A gyermekfelügyelet költségeinek csökkentése érdekében az MNB javasolja, hogy a bébiszitter-szolgáltatás költségeit – számla ellenében – le lehessen vonni az adóalapból. A jegybank Franciaországgal példálózik, ahol személyijövedelemadó-kedvezmény formájában lehet elszámolni a gyermekfelügyelettel kapcsolatos költségeket.

Az állam aktívan támogassa a munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer létrehozását és fenntartását, amely magában foglalja a munkahelyi bölcsődék, óvodák és óvodai időn túli gyermekmegőrzők körét, illetve  bizonyos foglalkoztatotti létszám felett akár kötelezővé is válhatna ezek létesítése és működtetése – kezdeményezi programjában az MNB. A 2016/2017-es nevelési évben mindössze hét munkahelyi bölcsőde  működött Magyarországon, ahol 38 kisgyermek napközbeni ellátása volt biztosított.

A gyermekek iskolai szünetben történő elhelyezése a szülők többségének komoly problémát jelent. Ennek  enyhítése céljából javasolja a jegybank, hogy ha a szülő munkaadója hozzájárul a gyermek táboroztatásához vagy maga a munkaadó szervez tábort a munkavállalók gyermekei számára, akkor az ezzel kapcsolatos költségeit levonhassa a társaságiadó-alapjából.

Munkába állás támogatása

A nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének és a gyermekneveléssel kapcsolatos mindennapi teendők ellátásának megkönnyítése érdekében javasolja az MNB az atipikus foglalkoztatási formák járulékkedvezménnyel és támogatásokkal való ösztönzését. A jegybank szerint az is megfontolandó továbbá, hogy a részmunkaidő törvényi lehetősége a gyermek hároméves korát követően is biztosított legyen. A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka lehetőségének vonzóbbá tételét szolgálhatja az ilyen keretek között foglalkoztatott munkavállalók utáni munkáltatói járulékkedvezmények bevezetése. További ösztönzést jelenthet Franciaország példája, ahol az állam jövedelempótlékot biztosít a részmunkaidőben foglalkoztatott kismamák számára.

Gyermekek utáni ellátások emelése

Felmérések szerint a közepes és magasabb jövedelmű nők kisebb eséllyel valósítják meg gyermekvállalási  terveiket, mint az alacsony jövedelmű nők, melyben feltételezhetően a kieső munkajövedelem magasabb  összege is szerepet játszik. A gyermekszám szerinti vizsgálatból pedig azt az eredményt kapják, hogy a munkaerőpiacra visszatérő édesanyák sokkal kisebb eséllyel vállalják a tervezett gyermekeket a három középső jövedelmi kvintilisben.

A legalsó kvintilisben a nők 30 százaléka, míg a három középső kvintilisbe tartozó nőknek csak a 11–15  százaléka valósította meg gyermekvállalási terveit három éven belül. Emiatt és az elmúlt években megvalósult dinamikus bérnövekedés miatt is indokolt lehet a gyed plafonjának emelése – javasolja a jegybank.

A csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) esetében is az ellátás felső határának növelését szorgalmazza az MNB. A programban írtak szerint a csed esetében emelni kellene a 70 százalékos korlátot, a gyednél pedig növelni kellene a 70 százalékos plafont, és az átlagbérhez kellene kapcsolni.

A jegybank szerint megfontolandó a diplomás gyed összegének további növelése a megélhetési feltételek javítása érdekében. A felsőfokú tanulmányaikat folytató hallgatók gyermekvállalását támogathatja emellett bababarát és családbarát egyetemi kollégiumi férőhelyek létrehozása, a már meglévő kollégiumok átalakítása tanulmányaikat folytató fiatal, gyermekes párok számára. További segítséget jelenthetne a felsőfokú képzés során megvalósuló gyermekvállalás esetén a lehetséges passzív félévek számának növelése.

Az egyszeri anyasági támogatás összege jelenleg az öregségi nyugdíjminimum 225 százalékának felel meg, ami 2018-ban  64 125  forintot tesz ki. A gyermek születésekor jelentkező költségek ezt az összeget jelentősen meghaladják, és jelentős anyagi terhet rónak a gyermeket vállaló fiatal párokra – állapítja meg az MNB, ezért hasznosnak tartaná a támogatási összeg növelését. Emellett a támogatás gyermekszámtól függő progresszív növelését is javasolja a jegybank, ami részben elismeri a több gyermek  nevelése esetén felmerülő többletköltségeket és a szülők otthoni munkával töltött nagyobb  időráfordítását. A progresszív növelést munkaviszonyhoz kötné az MNB.

Hazacsábítanák a külföldre települteket

A gyermekvállalási korban lévő munkavállalók Magyarországra való hazatérésének támogatása érdekében „Indulótőke-program”bevezetését  javasolja a jegybank. A program keretében minden külföldről hazatelepülő családtag számára egyszeri, meghatározott összegű támogatást biztosítana az állam, abban az esetben, ha a programban részvevők a következő 3 évben legalább egy további gyermeket vállalnának és életvitelszerűen nem hagynák el az országot a következő 5 évben. A támogatás összege emelkedhetne abban az esetben, ha a család hátrányos helyzetű térségben települne le.

Egészségpénztári támogatás

A gyermekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi kiadások fedezéséhez a terhesség 6. hónapjában minden várandós nő részesüljön egyszeri, célzott egészségpénztári támogatásban, amelyet a várandósgondozáshoz és a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére lehetne felhasználni – javasolja az MNB. Az Egyesült Királyságban a terhesség 25. hetében jár egyszeri terhességi támogatás – példálózik a programban a jegybank.

Olvassa el kapcsolódó cikkeinket is! 

Kész Matolcsy versenyképességi programja: 330 pont az MNB-től
Mentesítené a társasági adó alól az induló kisvállalkozásokat az MNB
Új tb-alap létrehozását javasolja az MNB