adozona.hu
Ezt az szja-kedvezményt ne hagyja veszni! A munkáltatója is jól járhat
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Ne_hagyja_veszni_ezt_az_szjakedvezmenyt_A_m_WSGIEU
Ezt az szja-kedvezményt ne hagyja veszni! A munkáltatója is jól járhat
Egy rehabilitációs átvilágítás során a dolgozók 1,5-6 százalékáról szokott kiderülni – a munkavállalók demográfiai összetételétől függően –, hogy tartós betegséggel élő személyekként ők maguk szja-kedvezményre, míg az őket alkalmazó társaság esetleg a rehabilitációs hozzájárulás megtartására jogosult. Az érintett magánszemélyek éves szinten több mint 60 ezer forintnyi adót spórolhatnak meg, munkáltatójuk viszont majdnem egymillió forintot nyerhet.
A súlyos fogyatékossággal élők személyi adókedvezményt vehetnek igénybe, amelynek összege a minimálbér 5 százaléka. Ez a 2014. évre vonatkozóan azt jelenti, hogy az érintettek havi 5075, éves szinten 60 900 forinttal csökkenthetik a fizetendő személyi jövedelemadójukat. A kedvezmény igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 35. és 40. paragrafusai taglalják.
Hogy mi számít súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségnek, azt a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet határozza meg. A rendelet melléklete 17 betegségcsoportot tartalmaz, illetve felsorolja a betegségek megnevezését és BNO-kódját, amit a leleteken is fel szoktak tüntetni. A kedvezmény olyan, növekvő számban jelentkező betegségek után is járhat, mint a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.
A legfontosabb, hogy igazolni kell tudni a fogyatékosságot, ha az adóhatóság erre felszólítja a magánszemélyt. (A személyi jövedelemadó-bevallásnál az egyik alapelv az, hogy minden egyes adatról, amit beírunk a bevallásba, arról rendelkeznünk kell valamilyen hiteles bizonylattal, amivel amellyel alá tudjuk támasztani annak valódiságát.
A súlyos fogyatékosság megállapítására és minősítésére – a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet (1) bekezdésében meghatározottak szerint – szakambulancia vagy kórházi osztály orvosa jogosult, vagy. A betegséget, fogyatékosságot – az állapot véglegességétől vagy átmeneti jellegétől függően – állandónak vagy ideiglenesnek minősítik.
Az igazolást szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa állítja ki, vagy ha a magánszemély rendelkezik szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa által kiállított minősítéssel, akkor annak alapján a választott háziorvos is adhat igazolást. Mindezek mellett az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény az előzőektől eltérően a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal is igénybe vehető.
Abban az esetben, ha nem végleges a minősítés és ideiglenes az igazolás, akkor évente kell igazolást kérni az adóbevalláshoz a fent bemutatott lehetőségek szerint valamelyik orvostól.
Személyi kedvezmény érvényesítése a bevallásban
Első körben a bevallást kitöltő keretprogramot le kell tölteni a gépünkre az adóhatóság honlapjáról (http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok), és telepíteni kell hozzá a 1453-as nyomtatványt.
Ha a 2014. évre vonatkozó keresetéről és a levont adókról már mindent rögzített az adózó, utána a bevallás B lapján a 43. sor c oszlopába lehet beírni az adóalap adóját csökkentő összeget, ami – a korábban említettek szerint havonta 5075 forint. Éves szinten összesen 60 900 forinttal csökkenthető a jövedelemadó, ha a betegség egész évben fennállt, és erről rendelkezik a magánszemély a fentiekben részletezett orvosi igazolással.
Abban az esetben, ha év közben alakult ki a fogyatékos állapot, vagy ha nem végleges, és esetleg év közben javulás állt be, és már a magánszemély már nem számít jogilag súlyosan fogyatékosnak, akkor azokra a hónapokra lehet a kedvezményt figyelembe venni, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.
Meddig kell megőrizni az igazolást és a bevallást?
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Ez a 2014. év személyi jövedelemadó-bevallása esetében azt jelenti, hogy mivel 2015. május 20-áig kell az szja-bevallást beadni, az 5. év 2020. december 31-én jár le, tehát addig meg kell őrizni a bevallásban közölt adatokat alátámasztó papírokat, így az orvosi igazolást is.
Abban az esetben, ha a súlyos fogyatékosság állapota végleges, akkor 2015-ben (miután az adóév első napján érvényes havi minimálbér 105 000 forintra emelkedett) havonta 5 250 forint személyi kedvezményt lehet igénybe akár már év közben a kifizetőnek adott nyilatkozat alapján a fizetendő adóelőlegből, vagy majd 2016-ban visszamenőlegesen, a 1553-as bevallásban.
Fontos tudni még, hogy a kedvezményt a fogyatékosság vagy a betegség diagnosztizálásának napjától kezdve, akár az elévülési időig visszamenőlegesen is lehet érvényesíteni. Ha valaki korábban nem élt ezzel a kedvezménnyel, akkor önellenőrzés keretében visszaigényelheti a neki járó összeget, természetesen az arra jogosító igazolás birtokában. Amennyiben valakinek korábban a munkáltatója készítette el az adóbevallását, akkor a munkáltatója tudja benyújtani az önellenőrzést is.
Sokat nyerhetnek a cégek is
A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. szakértői által elvégzett vizsgálatokból szerint egy rehabilitációs átvilágítás során a dolgozók 1,5-6 százalékáról derül ki – munkavállalók demográfiai összetételétől függően –, hogy tartós betegséggel élnek.
Az őket alkalmazó társaság adott esetben a rehabilitációs hozzájárulás megtartására jogosult. Nem kevés összegről van szó: egy megváltozott munkaképességű dolgozóval ugyanis a munkáltató évente 964?500 forintot spórolhat meg.
Minden társaság, amely 25 főnél nagyobb létszámmal működik, ám az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a hiányzó létszám után fejenként évi 964 500 forintot köteles rehabilitációs hozzájárulás címén az állam számára fizetni. Ez az összeg, illetve annak jelentős része a tapasztalatok szerint megspórolható egy, a meglévő munkavállalók között végzett rehabilitációs audit elvégzésével.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy ilyen audit során az állomány összetételétől függően a munkatársak akár több mint 5 százalékáról is kiderülhet olyan tartós egészségügyi probléma, amely őt és a cégét is kedvezményekre jogosíthatja – magyarázza Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. Ez a mérték már a befizetett teljes rehabilitációs hozzájárulás teljes összegének megtakarítására elegendő. Előfordulhat, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra – teszi hozzá a szakember.
A rehabilitációs átvilágítások során a leggyakrabban mozgásszervi, illetve keringési betegségek meglétére derül fény, de egyre gyakoribb az olyan problémák beazonosítása is, mint a cukorbetegség, különféle immunbetegségek, vagy éppen a Crohn-betegség. Ezekről gyakran az érintettek sem tudják, milyen anyagi támogatásra jogosítanak.
A rehabilitációs átvilágításban rejlő országos potenciált jól mutatja, hogy miközben 2013-ban a munkáltatók csupán 67 ezer fő után igényelték vissza a rehabilitációs hozzájárulást, a megváltozott munkaképességűek száma jelenleg 700-750 ezer főre tehető. Eközben egy néhány évvel ezelőtti dolgozói egészségfelmérés szerint másfél millió aktív korú lakos jelezte, hogy tartós, legalább hat hónapja fennálló betegséggel rendelkezik – mutat rá a Trenkwalder rehabilitációs szakértője.
Hozzászólások (0)