NGM: nem módosítják a telefonadóról szóló törvényt

Megosztás Tetszik

Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt, a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság (EB) által vitatott intézkedés teljes mértékben megfelel a közösségi jognak - közölte Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az NGM közleménye szerint a telefonadó célja, hogy a mostani gazdasági környezetben az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók fokozottabban vegyék ki részüket az államháztartás egyensúlyának javításában.
   
A telefonadó - a vonatkozó uniós jogszabály hiányában - jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés. Erre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje - áll az NGM közleményében.
   
Az NGM közleménye kitér arra: a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében a kormány 2012. év közepétől távközlési adót vezetett be. Az Európai Bizottság által vitatott adó jól illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és a forgalmi-fogyasztási adók súlyának növelését célzó politikájába, továbbá a kormány számításai szerint az adóból származó bevételek a következő években, hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik az államháztartást.
   
Az Európai Bizottság a telefonadót illetően azt kifogásolja, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll.
   
Magyarország álláspontja szerint azonban a telefonadó - nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is - nem díj, hanem adó, ezáltal nincs összefüggés a hivatkozott irányelvvel. Az irányelvnek nem is lehetett célja adójogi szabály alkotása, hiszen azt nem az adójogszabályokra vonatkozó eljárási rend szerint - nem egyhangúsággal - fogadták el - olvasható az NGM közleményében.
   
Az MTI csütörtökön értesült arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt.
   
Egy bizottsági forrás az MTI-nek megerősítette: úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis - az uniós előírásokkal ellentétben - nem csak a telekommunikációs szektorral kapcsolatos költségekre fordítja.
   
Az uniós forrás az MTI-nek elmondta, hogy a bizottság  úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. Az uniós tisztviselő rámutatott, hogy a 2012-ben a telefonhívásokra és a szöveges üzenetekre kivetett adó a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó kivezetését követi, és a bizottság a különadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, azt az ügyet pedig jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.
   
Az MTI tudósítása szerint a bizottsági forrás arra is részletesen kitért, hogy a brüsszeli testület megítélése szerint a telefonadó - akárcsak a különadó - az úgynevezett engedélyezési irányelvvel ütközik, mégpedig azért, mert a bizottság úgy véli, hogy bár az adót Magyarország kifejezetten a telekommunikációs szektorra vetette ki, az abból származó bevételek - az irányelvben foglaltakkal szemben - nemcsak a távközlési engedélyezési és igazgatási rendszer fenntartásának költségeit fogják fedezni, hanem a bizottság aggodalmai szerint "túlmutatnak majd" ezeken.
   
A 2002-ben született, és 2009-ben módosított elektronikus távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett "igazgatási díjak" nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára.