Munkáltatói lakástámogatás: az adómentességhez ezeket kell betartani

Megosztás Tetszik

Milyen esetekben adhat adómentes támogatást lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez a munkáltató. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatót adott ki a feltételekről.

Adómentes lakáscélú támogatást már a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, valamint a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújthat a munkáltató. Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 2014. január 1-jétől, illetve február 25-étől módosult 2.7. pontja ad lehetőséget. Az utóbbi módosítást a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra is lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb – szerepel a NAV közleményében.

A támogatás folyósításának eljárási rendjét a Magyar Közlöny 50. számában közzétett 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza, amely 2014. április 4-én lépett hatályba, de a rendelkezéseit a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra már alkalmazhatják a munkáltatók.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás adható

·belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

• belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez,
• belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez,
• a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) szerint meghatározott korszerűsítéshez,
  
  [az előzőekben felsoroltak az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.1. alpontja szerint lakáscélú felhasználásnak minősülnek]
• munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén,
• lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez.

Lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitelszerződésnek minősül:

- a szerződéskötés időpontjától függetlenül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, kivéve a felújítási célból felvett hitelszerződést,

- az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de a szerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható, hogy a hitelfelvétel lakáscélú felhasználás céljából történt,

- az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a – szerződésből megállapítható módon – az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.

1. Adómentesség értékhatára

Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegének azon részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

2. A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha

- a támogatást hitelintézet, kincstár útján a Rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére [Rendelet 2. §],

- a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta; (A feltétel teljesül abban az esetben is, ha a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzése a támogatás felhasználásával történik vagy, ha a tulajdonjog megszerzésére zártvégű lízing keretében kerül sor, továbbá házastársak esetében az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül is, ha az ingatlan közszerzeménynek minősül),

- a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt,

- a munkavállaló (függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak a Rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat.

3. Adómentesség feltételeinek vizsgálata

Az adómentesség feltételeinek fennállását fő szabály szerint a munkáltató köteles utólag vagy a támogatás folyósítását megelőzően vizsgálni.

A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket nem kell ismételten igazolni még akkor sem, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtja a munkáltató.

A Rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató és a hitelintézet vagy a kincstár között létrejött külön megállapodás alapján az adómentesség fennállásáról – vagy annak hiányáról – szóló igazolást a hitelintézet vagy a kincstár állítsa ki és adja át a munkáltatónak. Ilyen megállapodás esetén is a munkáltatónak kell beszereznie a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegéről az igazolást vagy a magánszemély nyilatkozatát.

A hitelintézet külön megállapodás hiányában is igazolhatja, hogy a lakás szobaszáma megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek.

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e munkáltatói lakáscélú támogatásban.

4. Támogatás folyósítása

A munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja.

Ha a támogatást a munkáltató lakáscélú hitel visszafizetése vagy törlesztése céljából adja, a magánszemély a munkáltatója számára adott nyilatkozatában a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.

5. A 30 százalékos és az 5 millió forintos értékhatár vizsgálata

A támogatás adómentességének értékhatárát (1. pont) a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzéséről szóló érvényes szerződés, lakás építése (építtetése), alapterületének növelése, korszerűsítése esetén a támogatás felhasználását igazoló számlák, vagy az építkezés várható költségeit tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálni.

Hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a 30 százalékos arányra vonatkozó feltétel a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés alapján is vizsgálható, ha a szerződés tartalmazza a szükséges adatokat.

A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiállított Adatlap, vagy ha az erre vonatkozóan nem tartalmaz adatot, a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe venni. [Rendelet 4-5. §]

6. A méltányolható lakásigény vizsgálata

A méltányolható lakásigény a lakás szobaszáma és az együttköltöző családtagok száma alapján határozható meg.  [kormányrendelet 3. §]

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma

- egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

- három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

- négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.

Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. Lakószobának az alkalmazott padlóburkolat jellegétől függetlenül azt a helyiséget kell tekinteni, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni. A 6 négyzetmétert meghaladó, de legfeljebb 12 négyzetméter hasznos alapterületű helyiséget fél lakószobának kell tekinteni. A lakószoba további jellemzője, hogy az legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a kormányrendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha például a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik.

A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia.

Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártyájának másolata vagy a Rendeletben meghatározott esetben a munkavállaló nyilatkozata igazolja.

Együttköltöző családtag a házastárs, az élettárs és a kiskorú (18 év alatti) gyermek. Együttköltöző családtagként vehető figyelembe továbbá az a 25. életévét még el nem érő személy (gyermek), aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, valamint az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A méltányolható lakásigény meghatározásánál gyermeknek tekintendők a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermekek is. Együttköltöző családtagnak kell tekinteni az építtető (vásárló) vagy házastársa (élettársa) szüleit (ideértve a mostoha és nevelőszülőket is), nagyszüleit, testvéreit is. [kormányrendelet 3. és 7. §]

Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Korm. rendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolja.

7. Mely időpontra kell vizsgálni a méltányolható lakásigénynek való megfelelést?

A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától az adómentesség igazolására előírt határidőig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. Amennyiben a méltányolható lakásigény feltételét már bármely korábbi időpontban vizsgálták, a feltételeknek való megfelelés a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával bizonyítható.

8. Támogatás felhasználásának igazolása

A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb

- a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig,

- lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig

kell igazolnia.

A támogatás felhasználásának igazolására szolgáló okiratok, bizonylatok a következők:

- lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat (vagy a tulajdoni lap), valamint a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okirat,

- lakás építése, építtetése, alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított – számla,

- lakás korszerűsítése esetén a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló – számla,

- a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, valamint a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okirat, számlakivonat. Nincs szükség ezen igazolás beszerzésére akkor, ha ezt a támogatást a magánszemély önálló hitelszámlájára vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.

Az eredeti okirat, bizonylat helyett elfogadható annak másolata is.

Ha a Rendeletben meghatározott időpontig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja, írja a NAV közleménye.