Munkáltatói lakáshitel-támogatás: nagyon sok a kérdőjel

Megosztás Tetszik

Még mindig özönlenek a kérdések a munkáltatói lakáshitel-támogatással kapcsolatban az Adózóna.hu szakértőihez. Egy olvasónk egyszerre öt kérdésben kért segítséget, Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.

"Rengeteg cikk jelent már meg a témában, viszont van néhány olyan kérdés, amelyek nyitva maradtak számomra" – írta olvasónk. Kérdései a következők:

1. Azt olvastam, nem kell vizsgálni, hogy a házastárs kapott-e ilyen támogatást. Ez azt jelenti, hogy egy 30 milliós ingatlanvásárlás esetén, mindkét együtt költöző kaphat 5-5 millió forintot, külön-külön a saját munkáltatójától?

Szakértőnk válasza: Az adómentes lakáscélú támogatást mindkét fél külön-külön megkaphatja a saját munkáltatójától, feltéve, hogy a lakás az ingatlanügyi hatóságnál osztatlan közös tulajdonként szerepel, vagy ilyenként jegyzik be, vagy a felek mindegyikének bármilyen arányban tulajdoni, illetve haszonélvezeti joga van (lesz).

2. Ha havonta, 5 éven keresztül hiteltörlesztésre adja a munkáltató a támogatást, mikor kell vizsgálni a feltételeket? Elég a legelején, vagy minden évben vizsgálni kell?

Szakértőnk válasza: Az adómentesség feltételeinek vizsgálatára köteles személyek körét és módját az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szabályozza. Egyes feltételeket (például tulajdonjog, méltányolható lakásigény) elegendő egyszer vizsgálni, de a támogatás jogszerű felhasználását a folyósítást követően rendszeresen igazolni kell az említett rendeletben előírtak szerint.

3. A méltányolható lakásigénynél csak a szobaszámot kell vizsgálni? Például azt nem, hogy az 5 éven belül eladott ingatlanvételárat be kell forgatni? Vagy azt, hogy a nagyszülők rendelkeznek-e ingatlantulajdonnal?

Szakértőnk válasza: A méltányolható lakásigénynél csak a szobaszámot kell vizsgálni. Az együttköltöző családtagoknak nem szükséges tulajdoni részesedéssel rendelkezniük, az csak a támogatott esetében feltétel.

4. A hiteltörlesztési támogatásnál úgy igazolja minden évben a munkavállaló a törlesztést, hogy például nyit egy technikai alszámlát és odautaltatja a bankhoz a munkáltatóval a támogatást? Év végén pedig kér egy kivonatot az alszámláról? Más igazolásra nincs is szükség a munkáltató számára?

Szakértőnk válasza: A támogatás folyósításához nem szükséges külön számlát nyitni, a munkáltató utalhatja a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál, illetve a kincstárnál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára. A munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és – az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából – arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére.

A munkavállaló – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a hitelintézettel fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okiratot, számlakivonatot (kivéve, ha a támogatást a magánszemély önálló (giroképes) hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják).

Az eredeti okiratok, bizonylatok helyett elfogadható azok másolata is. Ezeket az okiratokat, bizonylatokat a munkáltató saját döntése alapján az előzőek szerint meghatározott év május 31-éig is elfogadhatja, ha ez az szja-törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza.

5. Ami végképp elbizonytalanít, hogy milyen jogcímen adható a támogatás? Az éves egyszeri prémium helyett nem. Ha a munkáltató rendkívüli béremelést felajánl, de a munkavállaló inkább azt kéri, hogy törlesztési támogatás formában kaphassa, az sem járható? Milyen feltételeknek kell megfelelni, és hogyan ahhoz, hogy ilyen támogatás folyósítható legyen? Azt is olvastam, hogy nem kell cafetéria-szabályzat, de akkor mi kell?

Szakértőnk váasza: A támogatás kizárólag a lakáscélú felhasználási jogcímeken adható a szja-törvény 1. számú melléklet 2.7. és 9.3.1. alpontja, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szerint, figyelemmel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet egyes rendelkezéseire is. Cafetéria-szabályzat nem szükséges, de az esetleges jogviták szempontjából célszerű a munkáltatóra és az érintett munkavállalókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket szerződésbe vagy szabályzatba foglalni.

A támogatás bér helyett nem adható, különös tekintettel arra, hogy 2015. január 1-jétől a szja-törvény 1. §-a új (10) bekezdéssel egészül ki, amelynek értelmében, ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó (azaz például adómentes) tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.