Kérdések és válaszok a munkába járási és a hazautazási költségtérítésről

adozona.hu

2020.10.09., 10:31 Frissítve: 2020.10.09., 11:20

Tetszik

Rendszeresen elő-előjövő téma, hogy mikor jár a dolgozóknak munkába járási, illetve hazautazási költségtérítés. Több olyan esetkör is felmerül, melyeknél nehéz eldönteni, jár-e a térítés vagy sem – írja az Adózóna olvasója. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt a kérdésekre.

A kérdések konkrétan ezek voltak: "1. Egyes dolgozók lakcímkártyáján állandó lakcímként vidéki cím szerepel, azonban nem ott laknak életvitelszerűen. Felnőtt emberekről van szó, a szüleik, testvéreik laknak ott, illetve lehet, hogy ki van adva bérbe a lakás. Ebben az esetben is terheli a munkáltatót a hazautazás költségtérítése? 2. Ha a külföldi munkavállalók szüleiket, testvéreiket látogatják meg odahaza, nekik jár-e adómentesen bármilyen költségtérítés? 3. A vidéki munkavállaló gépkocsival jár, mert úgy sokkal praktikusabb. Jár-e neki gépkocsi-költségtérítés munkába járásra, ha nem sokkal kevesebb az utazási idő, de ő nem kíván menetjegyet és BKV-bérletet vásárolni, mert mindenhova gépkocsival jár? 4. A 10 éven aluli gyermeket nevelőknek automatikusan jár a 60 százalékos költségtérítés, az apának és az anyának is? 5. Praktikusan ezekben az esetekben milyen nyilatkozatot kell kérnünk a dolgozótól, ami minimális visszaélésre ad okot? Hogyan tudja ellenőrizni a nyilatkozat helyességét a munkáltató?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZAI:

1. A munkába járásról szóló 39/2010. kormányrendelet 7. §-a értelmében a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Ennek következtében nem a lakcímkártyán szereplő cím a mérvadó.

Ezzel azonban sajnos vissza lehet élni. Amennyiben a munkavállaló nem a valóságnak megfelelően nyilatkozik, és ezt a munkáltatónak módjában áll bizonyítani, akkor munkajogi következményekkel kell számolni.

Figyelemmel arra, hogy a rendelet értelmében lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik, a rokonokhoz történő hétvégi hazautazást a munkáltató nem köteles finanszírozni.

2. A külföldi munkavállalók esetében is a lakóhely a mérvadó. Abban az esetben, ha külföldön az állandó lakóhelyüket fenntartják és rendszeresen ott töltik a hétvégét, akkor a hazautazásra vonatkozó térítés a jogszabályban meghatározott mértékben jár a munkavállalónak.

3. A rendelet azokat az eseteket határozza meg, amelyeknél a munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló részére a saját gépjárművel történő munkába járást. Ennek ellenére a munkáltató dönthet úgy, hogy „lazít” ezeken a szabályokon és a bérlet, jegy elszámolása helyett hozzájárul a saját autó használatához. Ez nem a munkavállaló, hanem a munkáltató döntése. Sajnos a visszaélések kiszűrése ilyen esetben sem egyszerű.

4. A rendelet nem állít feltételt: ha a szülőknek 10 éven aluli, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van, akkor részükre jár a saját gépkocsitérítés, a férjnek és a feleségnek is.

5. Munkajogász bevonásával javaslom a nyilatkozatok elkészítését, pontosan azért, hogy a visszaéléseket a munkáltató vissza tudja szorítani. A nyilatkozatok helyességének ellenőrzése eddigi tapasztalatom szerint igen nagy adminisztrációt igényel és szinte kivitelezhetetlen.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.