Munkaadói kölcsön lakásépítéshez - milyen lehetőségek vannak?

Megosztás Tetszik

Vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes kölcsön - mi a különbség, miként nyújthatja a munkaadó? Olvasónk kérdésére Juhász Tibor válaszol.

Munkavállaló részére vállalati kölcsönt szeretnénk nyújtani 2 éves futamidőra lakásépítéshez. Helyesen járunk el, ha a szerződéskötéskor fix kamatot határozunk meg az szja alapján előírt 5% plusz a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki kamat alapján. Mi történik, ha a két év alatt a jegybanki kamat csökken vagy emelkedik? Vagy érdemes a mindenkori jegybanki kamatot +5%-ot meghatározni és a kölcsön visszafizetésekor a tényleges kamatot újraszámolni a jegybanki kamat változásoknak megfelelően.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében, a munkavállaló lakás megszerzéséhez, építéséhez a munkáltatónak lehetőséget biztosít akár adómentes vissza nem térítendő támogatás, és kamatmentes kölcsön nyújtására is.

 Vissza nem térítendő támogatás

A munkáltató által munkavállaló részére nyújtott lakáscélú vissza nem térítendő támogatás az alábbi feltételek szerint adómentes, az Szja törvény 1. számú melléklet 2.7 pontja szerint:

• a munkáltató a támogatást hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtja, (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), és
• a támogatás nem haladja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összeget, és
• a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt [12/2001.(I. 31.) Korm. rendelet].

Lakáscélú felhasználásnak minősül:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.

Abban az esetben tehát, ha a munkáltató az előzőekben foglalt feltételekkel ad támogatást a munkavállaló részére, akkor az után sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem keletkezik közteher fizetési kötelezettsége.
Az adómentes támogatást akkor is nyújthatja a munkáltató, ha részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, viszont nem tekinthető adómentesnek a támogatás, ha a foglalkoztatás nem munkaviszonyban történik (például: személyes közreműködés).

Kamatmentes kölcsön

A munkáltató által munkavállaló részére történő lakás célú kamatmentes kölcsön kamatkedvezményből származó jövedelem címen – a támogatáshoz hasonlóan – nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget egyik félnél sem (Szja törvény 72. § (4) bekezdés f) pont). A kamatmentes kölcsön után akkor nem kell adót fizetni, ha
• a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósítja, és
• lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, és
• a lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét.

Mindkét munkáltatói támogatáshoz nélkülözhetetlen tehát, hogy azt hitelintézeten keresztül nyújtsák, és a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigényt. Lényeges különbség azonban, hogy az adómentes támogatás összege nem haladhatja meg az 5 millió forintot, míg a kölcsön összege elérheti akár a lakás megszerzésének teljes értékét is.

Ha a lakás vásárlása korábbi években már megtörtént, akkor a támogatás csak abban az esetben lehet adómentes, ha az, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege. Amennyiben tehát a munkáltató adómentesen támogatni kívánja a munkavállaló korábbi években történt lakásszerzését, azt két lépésben teheti meg.

1. A munkáltató kamatmentes lakáscélú kölcsönt nyújt a munkavállaló részére hitelintézeten keresztül.
2. Majd a lakáscélú munkáltatói kölcsönt elengedi.

A munkáltatói lakáscélú kölcsön összege a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú munkáltatói támogatás címen folyósított összegekkel (több munkáltató esetén is) természetesen nem haladhatja meg az 5 millió forintot és a vételár vagy építési költség 30 százalékát.

Természetesen nincs akadálya a kamatfizetés melletti munkáltató kölcsön nyújtásnak sem, különösen, ha nem felelünk meg a méltányolható lakás igénynek, vagy nem is kívánunk ilyen hitelt adni a munkavállalónknak.  A kamat összegét a felek szabad akaratuk szerint állapíthatják meg. Annak akkor keletkezik, vagy keletkezhet adókötelezettséggel kapcsolatos kérdése, ha olyan esetet állítunk fel, amit független felek között létrejött szerződéses kapcsolattól eltérően teljesítenénk, vagy a magánszemély a kamat mértéken keresztül jövedelemhez jut. A kamatot az adóévben el kell számolni, azonban a kamatot mindig a tőke után és utólag szokásos fizetni, így az átszámítás kérdést nem tartom értelmezhetőnek. A kamatot a mindig fennálló tőke után, ha van változó része, időszakosan a mérték változással az érintett napok száma a fennálló tőke és a kamat mértéke alapján számoljuk ki és terheljük ki a munkavállalóra, szedjük be, fizettetjük meg a kölcsön igénybevevőtől. A szerződés a felek szabad akarata, ami akár előtörlesztési lehetőséget is biztosíthat a kötelezettnek, így a kamat fizetése is ennek megfelelően változhat.

Mértékre az Szja 72 § (1) talál szabályt.