Vagyonosodási vizsgálat kijátszva? Mosó Mesterek Mosodája

Megosztás Tetszik

A NAV pénzügyi nyomozói a minap füleltek le egy bűnszervezetet irányító nyíregyházi ügyvédet. A „vállalkozó szellemű” férfi cégtemetőt is működtetett. Ennek és egy – 1993 óta szökésben lévő – olasz maffiafőnök viselt dolgainak ürügyén nagyító alá vesszük a törvényes pénzmosás új szabályait. Magyarországon ugyanis ilyen is létezik, amelynek hallatán még talán a Cosa Nostra hírhedt vezére is elismerően bólogatna.

A nyíregyházi keresztapaként elhíresült jogtudor addig védte rovott múltú klienseit, míg maga is kitanulta szakmai fortélyaikat. Az általa irányított bűnszervezet maffiaszerű eszközökkel és módszerekkel igyekezett akadályozni a bűnüldöző szervek munkáját. A kemény tizenöt év „szorgos” munkájának eredményeként létrejött hálózat védelmében attól sem riadt vissza az ügyvéd, hogy az érdekkörében megindult büntető eljárásokban közreműködő nyomozókat, ügyészeket feljelentse vesztegetés látszatát keltve, vagy éppen az érintettek elfogultságára hivatkozva.

Mint oly sokan mások, feltételezhetően a hiányos „papírmunkán” csúszhatott el: hamis bizonyítékokkal, hamis tanúvallomásokkal és hamis okiratokkal igyekezett megakadályozni a hatóságok munkáját. Külföldieket is bevont a cégek eltüntetésébe. E leginkább népszerű szolgáltatásához ukrán – úgynevezett – bukóembereket és fiktív magyarországi székhelyet biztosított. (Az ügyvéd cégenként legalább ötszázezer-egymillió forintot kért. Az úgynevezett strómanok fejenként csekély ötvenezer forintért „vitték el a balhét”.)

A nyomozók jelenleg – a NAV közlése alapján – legalább negyvennyolc cégre bukkantak, amelyeket a pórul járt ügyvéd közreműködésével próbáltak meg eltüntetni. A közokirat-hamisítás és csődbűncselekmény gyanújával indult ügyben a pénzügyi nyomozók eddig tizenöt embert hallgattak ki gyanúsítottként, köztük a nyíregyházi ügyvédet és két segítőjét, akiknek az előzetes letartóztatását elrendelte a bíróság.

Tiszta maffia! – mondhatnánk, bár a jó öreg Cosa Nostrától azért még lenne mit tanulniuk nyíregyházi követőiknek. Igaz, mostanság e patinás szervezetre is rájár a rúd!

A hírek szerint a napokban tizenegy embert tartóztattak le az olasz hatóságok, akik a gyanú szerint kapcsolatban állnak az életfogytiglani börtönbüntetése elől 1993 óta szökésben lévő szicíliai maffiafőnökkel, Matteo Denaróval. (A Rómában, Firenzében és Milánóban végrehajtott merényletek miatt körözött férfi Olaszország egyik legveszélyesebb bűnözőjének számít.)

Az olasz rendőrség által égre-földre hiába keresett, vérbeli olasz keresztapa kommunikációs tehetségének köszönheti, hogy egy focicsapatnyi „gyalog” feláldozásával ugyan, de ő maga még mindig szabadlábon van. Az elmúlt több mint húsz évben sikerült a szervezetet úgy irányítania, hogy közben szinte teljesen elkerülte az információk telefonos átadását, és az embereivel földbe rejtett cédulákkal tartotta a kapcsolatot. Sajátos módon telefont csak arra használt, hogy jelezze munkatársainak, ha új üzenetet hagyott.

A dörzsölt maffiafőnök kézzel írott levélkéit egy nyugat-szicíliai tanyán rejtette el, földbe ásva vagy kövek alá dugva. Az ily módon célba juttatott utasítások kódolására rejtjelezést használt, úgymint:

„Félretettem neked egy kis ricottát, beugrasz érte később?”
„Az ollókat meg kell élesíteni.”
„Kész van a széna.”

Természetesen nem kizárt, hogy a bujkáló maffiavezér nagy rajongója a juhtenyésztésnek és a tejtermékeknek, de jóval valószínűbb, hogy mezőgazdasági témájú szösszenetei a kevéske túró elcsenésénél komolyabb bűnök elkövetésére utasították hűséges beosztottait.

A letartóztatott bandatagok közül három már elmúlt 70 éves… Kérdés, hogy a rossz útra tévedt nagypapák hajlandóak-e a nagyfőnök levéltitkainak felfedésére.

Mi a két történet tanulsága?

Mondjuk azt, hogy cégtemetőt már csak az „amatőrök” használnak, a vérbeli profik megtalálják a joghézagokat. Esetleg az is, hogy soha ne kábítson el a modern technika, és ne becsüld le a már jól bevált módszereket, mint például a titkosírás. Persze mindezek nagyon soványka útravalóul szolgálnának egy adózási portáltól, még a nyári uborkaszezonban is. Ezért most jöjjön a pénzmosás gyors és törvényes lehetősége – amúgy magyar módra!

Ez pedig nem más, mint a stabilitás megtakarítási számla, amely nem újdonság a hazai adózásban, hiszen az arról szóló törvény 2013. június végén lépett hatályba, és lényegében 2014. év eleje óta működik ez a szolgáltatás a pénzintézeteknél. Az ok, amiért a szakmai körökben legális pénzmosodának, a kormányzat által viszont adósságrendezési eszköznek titulált adózási lehetőséget ismét elővettük, hogy idén július 1-jén változtak a szabályai.

Mint ismert, a számlát befektetési tevékenységet végző hitelintézeteknél lehet megnyitni, és egy megtakarítási értékpapírszámlából, valamint egy pénzszámlából áll. Csak magánszemélyek teljesíthetnek rá befizetést, legalább 5 millió forint értékben, és csak egy alkalommal. Annak, aki később újabb 5 millió forintot parkoltatna ily módon a bankoknál, új számlát kell nyitnia, mert ugyanarra a számlára csak egyszer lehet befizetni.

A számla ugyan nem kamatozik, de a rajta elhelyezett pénzt nagyon olcsón lehet legalizálni. Ez a lehetőség valóságos áldás annak, akit a vagyonosodási vizsgálat réme fenyeget. A szóban forgó jövedelmet azon a napon lehet megszerzettnek (tehát legálisnak) tekinteni, amikor azt a stabilitási megtakarítási számlára befizette a magánszemély.

Az kaszálta a legtöbbet, aki az elsők között nyitott stabilitás megtakarítási számlát. Mindössze 5 évig kell a korábban befizetett összeget a számlán hagyni, és teljesen adómentesen lehet kivenni a pénzt a számláról, s senki nem firtathatja többé a szóban forgó jövedelem eredetét és a konkrét (a számlán történő elhelyezését megelőző) szerzésének időpontját sem.

Ha valaki 5 évnél korábban hozzá kíván jutni a kifehérítendő pénzéhez, akkor adóznia kell. Az adó mértéke minden esetben a természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómérték (ez 2015-ben 16 százalék, 2016-ban az eddig közöltek szerint várhatóan 15 százalék lesz).

Az adó alapja egyre kisebb, minél hosszabb ideig parkol a pénz a számlán:

– ha kevesebb, mint 3 évig, akkor az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka,
– ha legalább 3 évig, de kevesebb, mint 4 évig, akkor az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka,
– ha legalább 4 évig, de kevesebb, mint 5 évig, akkor az adó alapja a kifizetett összeg 50 százaléka.

Ha legalább 5 évig a számlán marad a befizetett összeg, akkor viszont egyáltalán nem terheli adó a kifizetett összeget.

Július 1-jétől egy konkrétan megjelölt időszakon belüli befizetésekre vonatkozóan új szabályokat iktattak a törvénybe a jogalkotók.  Ezek szerint a 2015. július 1-je és 2016. július 1-je között a stabilitási megtakarítási Számlára befizetett összeget terhelő adó alapja minden esetben a kifizetett összeg 100 százaléka.

Az adott időszakban elhelyezett összegek esetében változik az adó kulcsa is. Ha a pénz 1 évnél rövidebb ideig marad a számlán, akkor a kifizetett összeget 20 százalékos adó terheli. Ha viszont a számlára befizetés és a kifizetés között legalább 1 év eltelik (akár csak pont egy év), akkor már csak 10 százalék az adó.

Látható, hogy igencsak jól járnak a módosítással azok, akik most fizetnek be stabilitási megtakarítási számlára, és rövid idő alatt akarják tisztára mosni kétes forrásból származó jövedelmüket. Az általános szabályok szerint 3 éven belüli kifizetés esetén az összeg 200 százaléka után 16 (illetve a jövő évtől várhatóan 15) százalék volt az adó, ha viszont az új szabályokban meghatározott időpontban befizetett összeget akár 1 múlva kiveszik a számláról, akkor csak a 100 százaléka után, és csak 10 százalék adót kell fizetni.

Ettől még ez a lehetőség törvényes, és a vagyonosodási vizsgálatoktól (joggal) tartók számára kihagyhatatlan lehetőség, feltéve, hogy legalább 5 milliónyi kétes jövedelmet gründoltak össze.

Mégis úgy érzem, hogy a Cosa Nostra hírhedt vezére is – miközben egy újabb cetlit rejt el egy szicíliai kőtömb alatt – elismerően bólogatna: „Nahát, ezek a magyarok! Ez nem semmi”!