hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adható mobilitási célú lakhatási támogatás külföldinek

  • adozona.hu
1

Megkaphatják-e a mobilitási célú lakhatási támogatást külföldi munkavállalók is, ha az egyéb feltételek teljesülnek? – kérdezte egyik olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Az egyébként olasz munkavállaló határozatlan idejű munkaszerződés keretein belül dolgozik a magyar cég belföldi telephelyén. Állandó lakóhelye Olaszországban van. Az albérlet tulajdonosa nyilatkozatban a munkavállalót lakhatás céljából befogadta. Kérdés, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatást külföldi munkavállalók is megkaphatják-e, ha az egyéb feltételek teljesülnek.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A 2017. január 1-jétől bevezetett mobilitási támogatásra vonatkozó tudnivalók a következők:

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.11. és 9.7. pontja alapján adómentes 2017. január 1-jétől az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

– a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
– a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
– a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
meg nem haladó támogatás (Szja tv. 1. számú melléklet 2.11. pont, 9.7. pont).

A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni [Szja. tv. 89. § (4) bekezdés].

A lakhatási támogatás adómentességének felső határa havonta

– a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
– a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
– a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.

Amennyiben a munkáltató az adómentes értékhatárt meghaladóan is ad a munkavállalónak térítést, az értékhatárt meghaladó rész bérjövedelemként adó- és járulékköteles.

Ha a lakás a munkáltató tulajdonában van, vagy a cég bérli a lakást (a számla a cég nevére szól) és a juttatás feltételei megfelelnek a munkáltatónál szabályozott juttatásra vonatkozó, az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek – az adómentes értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként viseli a közterheket.

A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

– akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesít,
– akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
– aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban nem rendelkezett, és a támogatás nyújtásának időpontjában sem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Nem minősül munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (pl. többségi befolyással rendelkezik).

Amennyiben a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

A társasági adóalany munkáltatók a mobilitási támogatás címén kifizetett összeggel (de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegével) csökkenthetik az adózás előtti eredményüket [Tao tv. 7. § (1) bekezdés ka) pont].

Amennyiben az olasz munkavállaló minden tekintetben megfelel az előzőekben ismertetett feltételeknek, adható számára adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
siporka

A kedves szakérőnek köszönjük szépen a cikket (azaz a törvény kvázi beollózását).

Viszont úgy érzem, hogy vannak még nyitott kérdések.
Példa: Egy munkáltatónál 02.01-től olyan új munkavállaló kezdett el dolgozni, akinek az állandó lakcíme C-ben van, 79 km-re a munkáltató A településen levő telephelyétől. Munkavállaló kivett egy albérletet, szerződéssel egy magánszemélytől, akinek az ingatlana B településen van 15 km-re a munkáltató A településen levő telephelyétől. Nem világos, hogy:

1. Ez alapján csak sima lakhatási, vagy mobilitási célú lakhatási támogatás nyújtható ennek a dolgozónak. Ugyanis az is igaz, hogy 3 óránál többet kellene utazzon, az is igaz, hogy több mint 60 km-re van a lakhelyétől, de az is igaz, hogy albérletbe költözött. Mi alapján dönthető el, hogy lakhatási, vagy mobilitási célú lakhatási támogatást kaphat.

2. Az albérleti szerződés a munkavállaló és a berbeadó között jött létre, 45 eFt-ról szól és a munkáltató hajlandó havonta 25 eFt lakhatási támogatást nyújtani. Ehhez elegendő csak a szerződés, tekinthető-e a szerződés bizonylatnak, vagy a bérbeadónak számlát kell adni, esetleg számviteli bizonylat is megteszi, havonta, amikor átveszi az albérleti díjat.

3. A munkavállalónak ugye akkor nem kell nyilatkoznia a munkáltató felé, ha csak sima lakhatási támogatást kap?

4. A munkáltatónak ugye jól értem, hogy 2018.01.31-én adatot kell szolgáltatni? Akkor is, ha lakhatási támogatást nyújt, vagy csak akkor, ha mobilitási célú lakhatási támogatást nyújt.

4. Munkavállaló lakcímkártyáján szerepel a B település, mint tartózkodási hely, 02.02-től. Ettől a naptól kezdve a munkavállaló kaphat még 9 Ft munkábajárást is tekintettel a 15 km-re az A és B települések között?

Köszönettel
Sipos Enikő

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 October
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink