Mit kell tudni az árfolyamnyereségről, a szerzési értékről, az adózásról?

Megosztás Tetszik

Mi az árfolyamnyereség, milyen adókötelezettséggel jár, hogyan kell meghatározni az értékpapír megszerzésére fordított értéket, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni örökléskor, ajándékozáskor? – sorjáznak a az adózói kérdések. Cikkünkben pontról pontra megválaszoljuk őket.

Az árfolyamnyereség a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szabályrendszerében értékpapírnak minősülő vagyonelemek adásvételével összefüggésben keletkező értéknövekedés.

Értékpapír az szja-törvény 3. paragrafusának 34. pontja szerint

– minden, a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak tekintett okirat, elektronikus jelsorozat,

– a kft.-üzletrész,

– a szövetkezeti részesedés,

– a közkereseti társaságban, betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.

Nem minősülnek árfolyamnyereségből származó jövedelemnek – hanem más jövedelemként adókötelesek – különösen a kamatjövedelemnek, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, tartós befektetésből származó jövedelemnek, a vállalkozásból kivont jövedelemnek minősülő értéknövekedések.

A valuták, devizák átváltásakor keletkező árfolyamkülönbségből keletkező nyereség sem tartozik ide, mert ha az átváltás üzletszerű tevékenység keretében történik, ellenőrzött tőkepiaci ügyleti nyereségnek minősül, egyébként pedig adómentes jövedelem (szja-törvény 67/A §; 1. számú melléklet 7. 4. pont).

Az árfolyamnyereség nem számít bele az összevont adóalapba, így nem képez járulék- és szocho-alapot, az adójából nem lehet adókedvezményt (például családi kedvezményt) érvényesíteni, nem lehet meghatározott öngondoskodási (például nyugdíj-előtakarékossági befizetés) célhoz rendelten adó-visszatérítést igényelni utána.

Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet az értékpapír átruházásakor megszerzett bevételből az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek levonásával kell megállapítani. Az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek a kapott (elszámolt) pénzösszeget vagy más vagyoni értéket kell tekinteni.

A szja-törvény 67. paragrafusának (9) bekezdése értelmében – eltérő rendelkezés hiányában – az értékpapír megszerzésére fordított érték

– ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén szerzett értékpapír esetében a magánszemély által igazoltan pénzben vagy más vagyoni érték formájában teljesített (megfizetett) ellenérték;

– társas vállalkozás alapítása, jegyzett tőkéjének felemelése révén megszerzett értékpapír esetében a magánszemély igazoltan pénzben teljesített vagyoni hozzájárulása és/vagy a más vagyoni érték formájában szolgáltatott vagyoni hozzájárulásának a létesítő okiratban meghatározott értékéből az a rész, amelyet adóköteles jövedelemként kellett figyelembe venni;

– társas vállalkozás jegyzett tőkéjének leszállítása, jogutód nélküli megszűnése révén megszerzett értékpapír esetében a magánszemély vállalkozásból kivont adóköteles jövedelmének (szja-törvény 68. §) megállapításánál irányadó érték;

– csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a magánszemély, mint hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték;

– értékpapír formájában történt bevételszerzés esetén (szja-törvény 77/A §) a megszerzéskor adóköteles jövedelemnek minősülő érték;

– az MRP-szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész;

– a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – az örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke;

– az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – az örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke.

Amennyiben az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt, az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték számít szerzési értéknek. Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, a szerzési érték

– öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték,

– ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla.

Minden esetben növeli a szerzési értéket az értékpapír átruházásáig a magánszemély további igazoltan pénzben teljesített vagyoni hozzájárulása és/vagy a más vagyoni érték (például apport) formájában szolgáltatott vagyoni hozzájárulásának a létesítő okiratban meghatározott értékéből az a rész, amelyet adóköteles jövedelemként kellett figyelembe venni.

Járulékos költség különösen [szja-törvény  67. § (9) bekezdés]

– az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,

– az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke).

Az értékpapír részletre történő eladása esetén azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. Az adófizetési kötelezettség csak a ténylegesen megszerzett összeggel arányosan keletkezik [szja-törvény 67. § (4) bekezdés].

Az árfolyamnyereség adókulcsa 15 százalék. Az adó mértéke azonban attól is függ, hogy az árfolyamnyereség belföldről vagy külföldről származik, illetve, hogy az a magánszemély adóügyi illetősége szerint hol (belföldön vagy más államban, esetleg mindkettőben) adóztatható.

A Tbj. szerinti belföldi magánszemélynek az árfolyamnyereség után a hozzájárulás-fizetési felső határig 14 százalék ehót is kell fizetnie (ehotörvény 3. §).

A kifizetőtől származó árfolyamnyereséget és annak adóját a kifizetés időpontjában, de az ügyletre vonatkozó szerződés keltének napjára (az akkori állapot figyelembe vételével) kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Ha az árfolyamnyereség nem kifizetőtől származik, azt a magánszemélynek szintén az ügyletre vonatkozó szerződés keltének napjára kell megállapítania, de az adót az adóhatóság közreműködése nélküli adóbevallásában kell bevallania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Ehokötelezettség esetén is az előzők szerint kell eljárni.