Miből készült a lekvár? Szeptembertől a vevő is nyomozhatja

Megosztás Tetszik

Szeptembertől 1-jétől nyilvános, és mindenki számára elérhető adatnak minősülnek azok az információk, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztó meggyőződhessen arról, hogy a piacokon, vásárokon, közutak mellett, a családi házak portáján árusított lekvárokat, szörpöket, savanyúságokat ténylegesen az őstermelő készítette-e.

A saját kertben termett alapanyagokból készült savanyúságot, lekvárt, szörpöt érdemes őstermelői igazolvány birtokában értékesíteni. Az őstermelői igazolvány kiváltásának legfőbb előnye, hogy a magánszemélynek 600 ezer forint bevételig nem kell jövedelmet számolnia, azaz adómentes az említett termékek eladásából származó bevétel is.

Ha meghaladná a magánszemély bevétele a 600 ezer forintot, akkor pedig tételes költségelszámolás esetén 4 millió forint bevétel alatt élhet nyilatkozattételi jogával, azaz nem kell jövedelmet számolnia, ha rendelkezik a bevétel 20 százalékát kitevő költségeiről bizonylattal (számlával).

Abban az esetben, ha az említett termékeket többen állítják elő a családban, akkor mód van a közös őstermelői igazolvány kiváltására is, de arra ügyelni kell, hogy a családtagoknak a lakcíme, vagy tartózkodási helye azonos legyen. A közös igazolvány azzal az előnnyel jár, hogy a 600 ezer forint adómentes bevételi határt személyenként kell nézni, tehát például férj és feleség esetében ez 1 millió 200 ezer forint adómentes bevételt jelent.

Ha a magánszemély savanyúságot, lekvárt, szörpöt készít, akkor érdemes gyűjteni a kiadásaival kapcsolatos számlákat is, mivel előfordulhat, hogy az adóévben 600 ezer forintnál többet árul a piacon vagy a saját portáján. Az említett készítmények előállításával kapcsolatos kiadás lehet például a cukor, a dzsemfix, az ecet, a fűszerek, az üveg, a kötöző és csomagolási anyagok bekerülési értéke, vagy a mérleg. Elismert költség lehet a bevétel megszerzése miatt felmerült vízdíj, vagy például lekvárfőzés esetén az annak érdekében szükséges gáz, vagy áramfogyasztás, illetve az árusítás körülményeit biztosító asztal, lábos, fazék.

Abban az esetben viszont, ha a magánszemély nem vált ki őstermelői igazolványt, akkor az szja-törvény alapján önálló tevékenységet folytatónak minősül, és a jövedelme után – függetlenül  a bevétel nagyságától – 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Adókötelezettség esetén a jövedelmet szerepeltetni kell a tárgyévi ’53-as bevallásban is.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy helytelen gyakorlatnak számít, ha a gyümölcsöt kiteszik a kapu elé, és otthagyják azzal, hogy a vevőre bízzák az ellenérték megfizetését. A vevő részére ugyanis nyugtát kell kiállítani.

Mint azt már korábban ismertettük, 2016. július elsejétől a mezőgazdasági őstermelők adatairól az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben közhiteles hatósági nyilvántartást (őstermelői nyilvántartás) vezetésére kerül sor. Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv a bárki számára megismerhető nyilvános adatok közzététele érdekében – egyedi informatikai alkalmazással –elektronikus hozzáférést biztosít az őstermelői nyilvántartáshoz.

Szeptember elsejétől a széles körű fogyasztói tájékoztatás, az élelmiszer-biztonság, valamint a termék nyomon követhetősége érdekében az őstermelői nyilvántartásból az alábbi adatok lesznek bárki számára megismerhetők és nyilvánosak:

– mezőgazdasági őstermelő neve,
– mezőgazdasági őstermelő igazolványának száma,
– az őstermelői igazolvány hatályossága és érvényessége,
– az őstermelői igazolvány visszavonására, visszatartására vonatkozó adatok,
– a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezése,
– a mezőgazdasági őstermelő által tartott állatfajok megnevezése,
– a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt növényi, illetve állati eredetű termékek megnevezése,
– a mezőgazdasági őstermelő által vadon gyűjthető termékek köre.

Az Agrárkamara köteles lesz az előbbi adatokat naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni, az őstermelői nyilvántartást vezető szerv által ebből a célból szolgáltatott adatai alapján. Az így közzétett adatok tájékoztató jellegűek, azok nem lesznek közhitelesesek.