Mit lehet tenni a fel nem használt lakáscélú támogatással?

Megosztás Tetszik

Nem tudta felhasználni a munkavállaló a munkáltatótól kapott lakáscélú támogatást, mivel meghiúsult a lakásvásárlása, hogyan fizetheti vissza adómentesen? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Társaságunk egyik alkalmazottjának 2017. évben 3,6 millió forint értékben nyújtott adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást (banki közreműködéssel) lakás vásárlására. Sajnos az alkalmazott lakásvásárlása meghiúsult, a juttatott összeg egy részét a munkavállaló el tudta költeni lakáskorszerüsítésre (kazáncsere), azonban ez csak 2 millió forintot tesz ki. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló adómentesen visszafizesse a munkáltatónak a fel nem használt 1,6 forintot? Ha a visszafizetés lehetséges, akkor a munkavállaló kinek és mekkora mértékű kamatot köteles fizetni? – kérdezte olvasónk.

A visszafizetésre nincs konkrét adószabály, ezért az a polgári jog előírásai szerint kezelendő. Emiatt és az adójogi megítélés szempontjából is jelentősége lehet a munkáltató és a munkavállaló között kötött megállapodásnak.

Egyebekben az szja-törvény 1. számú melléklet 2.7. és 9.3 pontja, valamint a 15/2014. NGM-rendelet alapján – szakértőnk szerint – különösen a következő rendelkezés irányadó:

Az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja értelmében a munkáltatói támogatás többek között akkor tekinthető adómentesnek, ha

– lakás vásárlása esetén a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig,

– lakás korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig

rendelkezik a lakáscélú felhasználást és a jogosultságot igazoló, az NGM-rendeletben meghatározott dokumentumokkal. Ezek hiányában a támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, amelynek megszerzési időpontja (az adókötelezettség keletkezése) vásárlásra kapott támogatás esetén a folyósítás évét követő év május hónapja, korszerűsítés esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

Mivel a 2017-ben folyósított 3,6 millió forint felhasználása lakásvásárlásra nem valósult meg, viszont annak egy részére igazolható a korszerűsítésre történt felhasználás, a munkáltató és az alkalmazott közös érdeke mindenekelőtt, hogy a támogatás folyósításában közreműködő hitelintézetnél haladéktalanul (május 31-éig!) módosítsák a támogatás összegére és céljára vonatkozó nyilatkozatukat. Erre nézve ugyan nincs tételes előírás/tiltás, de – szakértőnk véleménye szerint – az eset kezelése a tartalmának megfelelő tényállás szerint nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe. Ez a lépés azért is fontos, mert így a lakáscélú felhasználásra nem fordított összeg nem minősülne olyan támogatásnak, amely a hivatkozott rendelkezés [szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja] szerint válna adókötelessé.

Ebben az esetben viszont a munkáltató megteheti, hogy a lakáscélra fel nem használt összeget

– nem követeli vissza, mely esetben a folyósítás napjára (önellenőrzéssel) a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékkötelezettséget kell megállapítani

– visszaköveteli (a folyósítás napjától követelésnek tekinti), mely esetben a visszafizetésig alkalmazni kell a szja-törvény 72. paragrafusának kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit;

– visszaköveteli (a folyósítás napjától követelésnek tekinti), de utóbb részben vagy egészben elengedi, mely esetben az elengedésig alkalmazni kell a szja-törvény 72. paragrafusának kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit, az elengedett összegre pedig az elengedéskor a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékkötelezettséget kell megállapítani.

Fontos tudni azt is, hogy a támogatás adómentes összege nem lehet több a korszerűsítés igazolt költségének 30 százalékánál.