Mi fér bele az ügyvédi tevékenységbe? Ezt mondja a NAV

Megosztás Tetszik

Mi tartozik az ügyvédi tevékenységi körbe, milyen tevékenységek tiltottak, illetve összeférhetetlenek az ügyvéd számára? Mire kell ügyelni az adózás során – erről adott ki közleményt a NAV.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. §-a határozza meg az ügyvédi tevékenységek körét. Ügyvédi tevékenységnek minősül az ügyfél képviselete, büntetőügyben a védelem ellátása, a jogi tanácsadás, a szerződések, okiratok elkészítése, az előbbiekkel összefüggésben pénz és vagyontárgy letéti kezelése.

E klasszikus ügyvédi tevékenységek köre a gazdasági élet igénye alapján kibővült az adó-és társadalombiztosítási tanácsadással, az ingatlanközvetítéssel, a pénzügyi és üzletviteli tanácsadással, a szabadalmi ügyvivői tevékenység ellátásával,a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakításával, a mediátori, közbeszerzői békéltető, illetve tanácsadói, a bejelentővédelmi tevékenységgel, továbbá olyan tevékenységekkel, melyre az ügyvédet – a helyi önkormányzat rendeletét kivéve – jogszabály hatalmazza fel.

Az Ütv. 6. §-a rendelkezik az ügyvédi összeférhetetlenségről, és azon tevékenységekről, melyek nem eredményeznek összeférhetetlenséget. E szabályok alapján az ügyvéd nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban, nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester, és nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.

Nem jelent összeférhetetlenségi okot a tudományos, művészeti, oktatási és sporttevékenység folytatása,a nem igazságügyi szakértői tevékenység, a választottbírói tevékenység, az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi szószólói jogviszony, a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, a kuratóriumi tagság és tisztségviselés, az önkéntes tartalékos szolgálati viszony, és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

Az ügyvédként végezhető, az Ütv. 5. §-ában foglalt tevékenységek körét taxatív módon sorolja fel a jogszabály, ezért nem fogadható el az olyan értelmezés, hogy az ügyvéd ügyvédi működése körében végezhet oktatási tevékenységet. Az oktatás a fentiek alapján olyan tevékenység, melynek folytatása az ügyvéd számára megengedett, azonban az ügyvédi működés hatókörén kívül valósul meg.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja törvény) 3. § 17. pont e) alpontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint egyéni vállalkozónak minősül az ügyvéd az Ütv.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében.

Az szja törvény szerinti egyéni vállalkozói minőséget az ügyvédi tevékenység végzése, a kamarai nyilvántartásba vétel alapozza meg, az ügyvéd az – egyébként vállalkozóként végezhető – oktatási tevékenységet vállalkozóként el sem láthatja, mert az ügyvédi tevékenységén túlmenően egyéni vállalkozást nem alapíthat, vállalkozói tevékenységet nem folytathat.

Tekintettel arra, hogy az ügyvéd által végzett oktatási tevékenység nem minősül az Ütv. szerinti ügyvédi tevékenységnek, a részére kifizetendő megbízási díj elszámolása során nem a vállalkozóként (egyéni ügyvédként), hanem a magánszemélyként végzett önálló tevékenységre irányadó szabályok szerint kell eljárni. Ennek megfelelően a megbízási díjból a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a személyi jövedelemadó előleget és a járulékokat.