Borravaló, szervizdíj: különbségek adózásban, papírmunkában

Megosztás Tetszik

A borravalóval kapcsolatos adózási és adminisztrációs munkákról érdeklődött olvasónk. Kérdéseire Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Vendéglátó egységben gyakran előfordul, hogy a vendég bankkártyával egyenlíti ki a fogyasztás ellenértékét. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kapott borravaló összegét áfa és számvitel szempontjából hogyan kell kezelni, könyvelni? Az utólag a kapott borravaló összegét be kell ütni a pénztárgépbe? 18 vagy 27 százalékos áfakulccsal? A kft. a kapott borravaló összegét bérjövedelemként a hónap végén kifizeti az alkalmazottnak. Belső nyilvántartást kell vezetni ezen kifizetendő összegekről?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A téma szempontjából meg kell különböztetni a szervizdíjat, a vendégtől közvetlenül kapott borravalótól.

A szervizdíj vagy felszolgálási díj a kiszolgálásért külön felszámított tétel. A szervizdíj nálunk még nem igazán terjedt el.

A szervizdíj és a borravaló közötti legmarkánsabb különbség az önkéntesség, míg az utóbbi teljes egészében a vendégre van bízva, az előbbi rögzített tétel, a felszolgált étel és ital ára mellett a kiszolgálás díja.

Éppen ezért az utóbbinak vannak is szabályai. A felszolgálási díj az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 65. §-a alapján az éttermi, vendéglátási szolgáltatás adóalapjába tartozik. Az éttermi, vendéglátási szolgáltatást nyújtó adóalanynak a felszolgálási díj összegét az általa teljesített ügylet keretében nyújtott, eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztania. Az áfatörvény értelmében a számlán vagy nyugtán a fogyasztáson kívül a felszolgálási díjat is meg kell bontani áfakulcsonként. 

A legfontosabb szabályok:

• A szervizdíj a kiszolgálásért felszámított külön díj.

• A számlán, nyugtán elkülönítetten fel kell tüntetni.

• Havonta kell kifizetni a vendéglátásban közreműködőknek.  A kifizetés összege megegyezik a felszolgálási díj adókkal, járulékokkal csökkentett összegével.

• A felosztás szabályairól, arányairól írásban kell megállapodni. A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.

• Mivel az adóköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így tartalmazza az áfa összegét is.
• Az értékesítés nettó árbevételébe beleszámít – bár helyi iparűzési adót nem kell utána fizetni. (Ezért célszerű elkülönítetten könyvelni.)

A felszámított felszolgálási díjat teljes összegében havonta a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek ki kell fizetni. Tehát a vendéglő ebből nem tarthat meg egy részt! A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról előzetes megállapodást kell kötni.

A felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, mely után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, ezen túlmenően személyi jövedelemadó nem terheli.  A foglalkoztatottat adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól

1. § (1) A felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj.

(2) A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.

(3)

(4) Az (1) bekezdés szerint felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.

(5) A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet működik – az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet nem működik a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

A borravaló ott fordul elő, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással és nem kötelező, már-már illemtanilag sem. (Egy megítélés alá tartozik a borravaló, jatt, hálapénz, csúszópénz, ajándék, de adójogilag mégsem.) Alkalmazása sokkal szélesebb körű, mint a szervizdíj, mert ez a vendéglátóhelyeken kívüli területekre is jellemző (például szépségipar, szálloda, taxi, benzinkút, egészségügy stb.)

A munka törvénykönyve szerint a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el. A felmentést általában megadják – sokszor azzal, hogy „a munkáltató a szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását megengedi”. Ilyenkor a dolgozó bére nem csökkenthető azzal az indokkal, hogy egyéb juttatásban is részesül.

A borravaló adózása nem egységes. Fő szabály szerint adómentes jövedelemről van szó szja I. melléklet 4.21., mely szerint fogyasztótól közvetlenül megkapott borravaló adómentes, függetlenül attól, hogy a szervizdíjon felül kapja a felszolgáló vagy a helyett.  A közvetlen borravaló esetén a felszolgáló döntheti el, hogy akar-e ebből nyugdíjjárulékot fizetni. Ha igen, akkor 15 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, bevallani pedig az 53-as személyi jövedelemadó bevallásban kell róla számot adni.

Ha a vendéglátós összegyűjti a vendégektől kapott borravalót és azt alkalmazottai között újraosztja, már nem alkalmazható a mentesség és azt bérként kell számfejteni, adókkal, járulékokkal csökkentve kerülhet kifizetésre.

A fentiek alapján, mivel a borravalót szolgáltatásnyújtásra tekintettel adják, ezért a fent idézett adómentesség nem alkalmazható ha

• a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül (például ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért) az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Ez a kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.
• Megbízási szerződéssel foglalkoztatott esetén a borravaló önálló tevékenységből származó bevétel, amelynek 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizetni.
• Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor azt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.

A borravaló összege nem szerepel sem a pénztárgép nyugtáján, sem a kért számlában. De arra célszerű figyelni, hogy egy esetleges NAV ellenőrzéskor a kapott borravaló ne legyen a kasszában, vagy ha ott van, akkor legyen arra szabályzat, hogy mikor, és ki, kivel (például záráskor) és hogyan számol el vele). Ha a pénztárgépben rögzített összegnél nagyobb összeget talál az ellenőrzés a kasszában, akkor a revizor azt feltételezheti, hogy eltitkolt jövedelemre lelt, s bírságolhat is ez miatt, kivéve ha helyben szokásos ügymenet, amit előbb a zárójelben érintettem szabályozásra kerül és ennek megfelelően járnak el.

Összefoglalva elmondható:

• szervizdíj, felszolgálási díj: adómentes, írásbeli megállapodás alapján kötelező szétosztani az alkalmazottak között, 15 százalék nyugdíjjárulék terheli, amelyet a foglalkoztatónak kell megfizetnie,
• vendégtől közvetlenül kapott borravaló: adómentes, a pincér dönthet úgy, hogy fizet utána 15 százalék nyugdíjjárulékot, de nem kötelező.
• a vállalkozó begyűjti a borravalót: felosztása nem kötelező, ha egy része vagy egésze az alkalmazottak között felosztásra kerül bérként adózik.
• Ha bekerül a foglalkoztatóhoz a pénztárba, bankba, és utólag számolnak el, akkor adóköteles.

Szja törvény 1. sz melléklet:

4.21. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;

7.2. a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték).

Az adókötelezettség az szja törvény 1. számú mellékletének 7.2. alpontjának rendelkezéséből következik. Eszerint a magánszemély részére más magánszemélytől kapott vagyoni érték adómentes ugyan, de ez a rendelkezés nem alkalmazható többek között akkor, ha a juttatás szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik. Márpedig a borravalót jellemzően éppen a kapott szolgáltatással való elégedettség, elvárás kifejezéseként, ellenszolgáltatás jelleggel adják.