adozona.hu
Megrendelőhöz kijáró számviteli munkatárs lehet-e kiküldetésben, téríthetők-e a költségei?
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Megrendelohoz_kijaro_szamviteli_munkatars_l_I9TYQB
Megrendelőhöz kijáró számviteli munkatárs lehet-e kiküldetésben, téríthetők-e a költségei?
Cégünk számviteli szolgáltatást végez vállalkozási szerződés keretében, egy könyvelő-bérszámfejtő iroda részére, kvázi alvállalkozóként – írja kérdezőnk, így folytatva: Ennek keretében egy munkavállalónk ezen feladatokat a fővállalkozó telephelyén végzi el, a fővállalkozó szoftverével, szoftverbiztonsági okokból. A fővállalkozó telephelye, ahol a szolgáltatásunkat végezzük, másik városban van. Cégünk munkavállalója a saját személygépkocsijával jár ki a fővállalkozó telephelyére a munka elvégzése céljából. Az elvégzendő munka mennyisége okán a munkaidejének körülbelül 95 százalékát ott tölti. Munkavállalónk munkaszerződése szerint a munkavégzésének helye ugyanakkor a cégünk székhelye. Munkatársunknak van egy 4 éves gyermeke, aki óvodába jár. Kérdéseink: 1. Milyen jogcímen adható a munkatársunknak költségtérítés a saját személygépkocsi használata okán a fővállalkozóhoz történő kijárással összefüggésben? 2. Lehet-e a munkavállaló kvázi folyamatosan kiküldetésben? Itt arra gondolva, hogy gyakorlatilag minden munkanap ki kell mennie a fővállalkozóhoz. 3. Milyen mértékű költségtérítés adható? 4. Indulhat-e a munkavállaló otthonról a fővállalkozóhoz a saját személygépkocsival, vagy a csak a cégünk székhelyéről, mint a munkaszerződés szerinti munkahelyéről indulhat-e ki a fővállalkozóhoz? Olvasónk kérdéseire Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A belföldi kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a tevékenységével közvetlenül összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a lakóhelyről munkahelyre történő bejárást.
Kiküldetésnek minősül az is, ha a munkavállaló, a munkáltató utasítása alapján, külső helyszínen végzi el feladatait, például tárgyalásra, ügyfélhez, postára megy, a kiküldetés időtartamától függetlenül.
A munka törvénykönyve alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban felmerült. Ilyennek minősül a kiküldésben résztvevő alkalmazottat megillető napidíj összege is.
Napidíjat a munkáltató minden kiküldetés során köteles fizetni, amennyiben a felmerült költségeket más módon nem téríti meg.
Belföldi kiküldetés esetén a napidíj számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalány esetén a magánszemélyt naponta minimum bruttó 500 forint illeti meg, ami munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles.
Erre a költségtérítésre a munkavállaló akkor jogosult, ha a kiküldetés időtartama a 6 órát eléri és a munkáltató a kiküldetés helyszínén nem biztosít számára étkezést.
A felmerült költségek elszámolásához kiküldetési rendelvényt köteles vezetni a munkáltató, a jogszabályokban meghatározott módon.
Saját gépkocsi használat költségtérítésére a NAV által meghatározott módon van lehetőség a kiküldetési rendelvényen. Kiküldetés esetén a munkavállaló indulhat otthonról. A munkáltató a belföldi kiküldetésben levő dolgozójának a kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az üzemanyag fogyasztási norma, az NAV által közzétett üzemanyagár, valamint a 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapul vételével számított összeget fizetheti adómentesen.
Hozzászólások (2)
A hozzászólónak abban teljesen igaza van, hogy felmerülhetne a munkaerő kölcsönzés, köszönjük a kiegészítést, viszont éppen amiatt nem tettem rá utalást a válaszban, mert a kérdező eleve azt írta, hogy a munkaszerződés szerint a munkavégzés helye a szolgáltatást nyújtó cégnél van.
Könyvelőirodáknál szokásos ez az eljárás, mivel a munkatársaikat nem kölcsön adni akarják -erre utal az is, hogy a megrendelő nem utasíthatja a szolgáltatást nála helyben végző könyvelőt vagy nem adhat neki más feladatokat-, hanem meghatározott feladatokat a megrendelő telephelyén végeznek el, leginkább technikai okokból. Kétségtelen, hogy ha egy munkavállaló szinte kizárólag egy megrendelőnél végez munkát, azt a munkaszerződéssel egyértelműen el kell határolni az esetleges kölcsönzéstől.
Tekintettel arra, hogy a munkavállaló munkaidejének 95 százalékát a megrendelőnél tölti, annak szoftverével és gépével dolgozik, felmerülhet, hogy a szolgáltatás melyet a bérszámfejtő cégnek nyújtanak munkaerő kölcsönzés, munkaerő üzletszerű, tartós rendelkezésre bocsátása. Ha a szerződés valós tartalma ez, akkor a megrendelő érintett telephelye a munkavégzés állandó helye, és nem kirendelésről vagy kiküldetésről van szó.
A Mt.45.§ (3) szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.