adozona.hu
Magánszemélyek külföldről származó jövedelme: útmutatót tett közzé a NAV
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Maganszemelyek_kulfoldrol_szarmazo_jovedelm_OJVO1B
Magánszemélyek külföldről származó jövedelme: útmutatót tett közzé a NAV
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adó- és járulékkötelezettségéről.
a) Meg kell határoznia az adóügyi illetőségét.
Ha magyar állampolgár, az adóév nagyobbik részében Magyarországon tartózkodik, és kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, akkor biztosan magyar adóügyi illetőségű. Ilyenkor az illetőségről szóló 2. fejezetben leírtakat figyelmen kívül hagyhatja.
b) Meg kell határoznia azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja.
Ezt az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásai alapján lehet megtenni, akkor, ha Magyarországnak van egyezménye az érintett külföldi állammal.
c) A kiválasztott állam belső szabályai szerint teljesítenie kell az adókötelezettségét.
d) Ha a b) pont szerint a jövedelem a külföldi államban adóztatható, Magyarországon is keletkezhet kiegészítő jellegű adókötelezettsége.
A külföldön adóztatható, az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket – ha a külföldi állammal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk – az összevont adóalap számításakor nem kell figyelembe venni, de az adóbevallásban, tájékoztató adatként szerepeltetni kell.
Magyarország a magyar illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó jövedelmét, továbbá a külföldi személyek belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható jövedelmét adóztatja. A külföldi illetőségű magánszemélyek külföldi forrásból származó jövedelmei Magyarországon általában nem adókötelesek.
Magyarország tehát a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó jövedelmeit is megadóztatja, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények ezt lehetővé teszik. Ezek a kétoldalú egyezmények alapvetően azt határozzák meg, hogy egy adott jövedelemtípus adóztatására a magánszemély illetősége szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam a jogosult. Ezen túl az egyezmények a magánszemélyek illetőségi szabályait is tartalmazzák, illetve meghatározzák a kettős adóztatás elkerülésének eljárását.
Lényeges, hogy az egyezmények számos esetben lehetővé teszik azt, hogy egy adott jövedelmet mindkét állam – egymás eljárására is tekintettel – adóztatás alá vonjon.
Az egyezmények nem határozzák meg azt, hogy az adott jövedelem hogyan válik adókötelessé az adóztatásra jogosult államban. Azaz könnyen előfordulhat, hogy egy adott jövedelem adóztatására az Egyezmény alapján Magyarország jogosult, azonban Magyarország a belső, nemzeti szabályokban a jövedelemre adómentességet biztosít.
Magyarországnak több mint nyolcvan külföldi állammal – ezen belül az Európai Unió összes államával – áll fenn hatályos Egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről. Ugyanakkor számos olyan országból is származhat magyar magánszemélynek jövedelme, mellyel Magyarországnak nincs egyezménye, a vonatkozó szabályokat a tájékoztató 4. fejezete taglalja.
Általánosságban elmondható tehát, hogy egy magánszemély külföldről származó jövedelme Magyarországon akkor adóztatható, ha a magánszemély a magyar szabályok és – figyelemmel a külföldi állam illetőségi szabályaira is – az Egyezmény előírásai alapján belföldi illetőségű, és az egyezmény Magyarországnak a jövedelem adóztatását lehetővé teszi.
Ezen túl a magyar illetőségű magánszemélynek korlátozott adókötelezettsége akkor is keletkezhet, ha az egyezmény alapján a jövedelem a külföldi államban adóztatható.
A NAV felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi egyezmények eltérő szövegezése miatt az e tájékoztatóban leírt információk nem minden esetben irányadók. Ezért a tényleges adókötelezettség csak az eset összes körülményének és az irányadó nemzetközi egyezmény konkrét szabályainak figyelembe-vételével állapítható meg.
A tájékoztatót itt találja.
Hozzászólások (0)