Magánszemély adózása osztaléknál

Megosztás Tetszik

Az osztalékadó az osztalékot terhelő adók összefoglaló neve. Az osztalék után személyi jövedelemadót minden esetben fizetni kell, értékhatártól függetlenül, továbbá szociális hozzájárulási adó is terheli, bár ennek van felső határa.

Mielőtt az osztalék adózását ismertetnénk, érdemes tisztázni magát az osztalék fogalmát, hiszen több fajta jövedelem tartozik ebbe a kategóriába, mint ahogy azt talán elsőre gondolhatnánk.

A klasszikus osztalék a társas vállalkozás tagja számára kifizetett, a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összeg.

A személyi jövedelemadózás szabályai szerint az osztalék előlege és a külföldi állam szabályai szerinti osztaléknak minősülő jövedelem is osztaléknak tekintendő, de ebbe a kategóriába tartozik még a kamatozó részvény kamata és a kockázati tőkealapjegy hozama is. Szintén osztaléknak minősül a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon hozama terhére a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett magánszemélyek részére juttatott vagyoni érték és a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg is.

Az osztalékadó az osztalékot terhelő adók összefoglaló neve. Az osztalék után személyi jövedelemadót minden esetben fizetni kell, értékhatártól függetlenül. Jelenleg a hatályos szja-kulcs 15 százalék, melyet az osztalékból a kifizetőnek az osztalékkifizetés időpontjában kell megállapítania és levonnia, majd a következő hónap 12-éig befizetnie, illetve erről adatot szolgáltatnia a NAV felé.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, ki minősül kifizetőnek, valamint, hogy milyen szochofizetési kötelezettség terheli az osztalékot!