Óriási különbség a családi adó-, illetve járulékkedvezményben

Megosztás Tetszik

A gyermekekre tekintettel igénybe vehető személyi jövedelemadó- és járulékkedvezményt két külön törvény szabályozza, így a kedvezmények érvényesítése több eltérést is magában hordoz. Az alábbi cikkben ezeket a különbségeket foglaljuk össze.

Ki jogosult igénybe venni a családi adó-, illetve járulékkedvezményt?

A családi adókedvezmény érvényesítésére jogosult

– az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (kivételt képez a gyermekotthon-, a szociális intézmény vezetője valamint a javítóintézet igazgatója, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka),

– a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; továbbá

– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy a jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt a fentiek szerint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy akkor veheti igénybe, ha

– biztosított, és
– a családi kedvezményt megosztással érvényesíti a fenti biztosított házastársa, élettársa.

Azaz családi járulékkedvezményt – a családi adókedvezménytől eltérően – a biztosított (illetve annak házastársa, élettársa) veheti igénybe, így a biztosítottnak nem minősülő személy a kedvezményt nem érvényesítheti. Például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, a jövedelme alapján fizetendő nyugdíjjárulékból ezzel a kedvezménnyel nem élhet.

Eltérő befizetési kötelezettség és igénybevételi lehetőség

Ha a fentiek alapján a családi adókedvezményre jogosult személynek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor – az szja-törvény alapján – jogosult a személyi jövedelemadójából a családi kedvezményt érvényesíteni.

Nem igaz ez a családi járulékkedvezmény vonatkozásában. Ha a fentiek alapján családi járulékkedvezményre jogosultnak járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a befizetendő járulékából nem minden esetben érvényesítheti a családi járulékkedvezményt.

Az egyéni- és társas vállalkozó az úgynevezett minimális alapok után akkor is köteles megfizetni a tb-közterheket, ha nincs kivétje, ha nem vesz fel jövedelmet. Azaz az egyéni-, illetve társas vállalkozó járulék-, és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

– 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér,

– 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese,

– 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

Ha például az egyéni vállalkozóként dolgozó fodrász havi kivétje 120 000 forint, akkor nem a havi 120 000 forint lesz a járulékbefizetés alapja, hanem

– a nyugdíjjárulékot havi 129 000 forintból kell megfizetnie (amely 12 900 forint),

– az egészségbiztosítási járulékokat pedig havi 193 500 forintból kell fizetnie (amely 5 805 forint pénzbeli egészségbiztosítási-, és 7 740 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetést eredményez).

Ugyanakkor az egyéni, és társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt

– a kivétet,
– az átalányban megállapított jövedelmet vagy
– a személyes közreműködői díjat

terhelő járulékok erejéig érvényesítheti.

Azaz a fenti példánál maradva a járulékkedvezményt csak 120 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékára (4 800 forint), pénzbeli egészségbiztosítási járulékára (3 600 forint) és nyugdíjjárulékára (12 000 forint) lehet érvényesíteni.

Ha azonban a kedvezményre egyébként jogosult egyéni és társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, nincs havi kivétje, akkor a járulékbefizetés ellenére nem élhet a családi járulékkedvezménnyel.

Éves elszámoláskor a kedvezmény visszafizetése és igénybevétele

Az adókedvezmény visszafizetésére, illetve további igénybevételére mindig személyi jövedelemadó vonatkozásában kerül sor.

A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

– természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

– ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

– ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

Ugyanakkor a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor már nem a fenti járulékok vonatkozásában érvényesíthető a kedvezmény. Ez esetben a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, a még igényelhető családi járulékkedvezményt szintén a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.