Lakáshitel-törlesztés munkáltatói támogatásánál ezekre kell ügyelni

Megosztás Tetszik

Munkavállalója lakáshitelének törlesztését támogatná a munkáltató. Arról érdeklődött, milyen szabályokat kell figyelembe vennie. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: „Munkavállalónk Fundamenta lakáshitelt vett fel, aminek a törlesztését cégünk szeretné fizetni. Kérem, írják le részletesen, hogy milyen lépéseket, milyen sorrendben kell ehhez megtennünk, mint munkáltatónak, illetve milyen lépéseket kell megtennie a munkavállalónak? Kivel kell beszélnünk, kivel kell szerződnünk? Esetleg a Fundamentával és a cég számlavezető bankjával is? Mit kérjünk tőlük? Úgy hallottam, más megítélés alá esik az adómentesség akkor, ha még nem vette fel valaki a hitelt, és a cég ennek érdekében támogatja, vagy ha már a meglévő hitelét vállalja át, és a hiteltörlesztést fizeti a cég. Úgy hallottam, hogy az utóbbi esetben nem 30 százalékról van szó, hanem évente 5 millió forintról. Ez igaz? Vagy mindkét esetben csak a vételár 30 százaléka lehet adómentes támogatás összesen? Munkavállalónk a hitelt 15 évig törlesztené a hitelszerződés alapján. Mennyi az az összeg,  amit mint cég havonta helyette kifizethetünk, és ennek mi a menete? Még soha nem intéztünk ilyet sem mi, sem a munkavállaló, ezért vagyunk tanácstalanok a technikai kivitelezésében.”

Elsőként célszerű a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. pontját, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletet elolvasni – hivatkozott a jogszabályi háttérre szakértőnk.

Tisztázandó kérdés, hogy a Fundamenta-hitelt a munkavállaló milyen célra (vásárlás, építés, korszerűsítés, akadálymentesítés, korábbi lakáscélú hitel törlesztése) vette fel. Felújításra felvett vagy felújítási célú hitel visszafizetésére fordított Fundamenta-hitel törlesztésére adómentes munkáltatói támogatás nem adható.

Meg kell állapítani, hogy a támogatással érintett lakás megfelel-e a méltányolható lakásigény feltételeinek [szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3.4./c) pont].

„c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

d) együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.”

Ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést korábban (például az érintett lakásra felvett állami támogatás miatt) már megállapították, azt el lehet fogadni.

Ha az adómentesség előbbiek szerinti feltételei fennállnak, a támogatás adómentes mértéke a Fundamenta-hitel szerződésben figyelembe vett vételár, építési költség 30 százaléka, de minden évben az előző négy évben már folyósított adómentes támogatással együtt legfeljebb 5 millió forint lehet.

Ez azt jelenti, hogy ha például a lakás vételára 20 millió forint volt, a törlesztő részleteket addig fizetheti adómentesen a munkáltató, ameddig azok kezdettől számított együttes összege a 6 millió forintot, de bármelyik öt évben összesen az 5 millió forintot (azaz évenként az egymillió forintot, tetszőleges havi megosztással) nem haladja meg. A meghaladó rész munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelem.

Egyébként a támogatást mindenképpen egy bank, vagy a kincstár közreműködésével a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben előírtak szerint lehet adómentesen adni, amelynek keretében az eljárás konkrét menetéről a választott bank vagy a kincstár ad felvilágosítást.